Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)
A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - Csaplár Ferenc: Kassák és a Korunk
sítgató célzásokkal, a megalapozatlan kijelentésekkel, az értékek elhallgatásával történő minősítés, a politikai előítéleteknek a szépirodalmi művekre való kivetítése és a szándékos félrehallás. Ez a szemlélet és ez a kritikai módszer jellemezte többé vagy kevésbé József Attila Kassák 35 vers című kötetéről, Vas Istvánnak a Megnőttek és elindulnak című regényről és Molnár Erik Kassák Napjaink átértékelése című tanulmányáról írott bírálatát, valamint Haraszti Sándor, Fábry Zoltán, Gergely Sándor, Kertész Imre, Hamvas H. Sándor, Űjvári László, Mándy Teréz Kassákra vonatkozó megjegyzéseit. 10 A Korunk Kassák-képének 1930—31-ben bekövetkezett megváltozását jól érzékelteti Kassák 1926 és 1929 közötti költői munkásságának előbb Gaál Gábor, majd pedig József Attila által történő értékelése. Gaál Gábor 1928-ban Az új magyar líra arcvonaláról című írásának bevezető részében Kassákot mint ,,a kor értelmét, sorsát és tartalmát", a „kötelességeket és feladatokat" helyesen látó, ,,a lázadás annyi szép éve után" a „nyugalmi állapotig" elérkezett költőt, e gy U J> korszerű purizmus kialakítóját, az avantgardizmus eredményeinek összefoglalóját jellemezte. József Attila Kassákot a 35 vers megjelenése alkalmából ugyanezeknek a verseknek az alapján szubjektív idealistának, az ifjúmunkásság megzavarójának, a szövődő proletáröntudat szétkuszálójának minősítette. Vas István a Megnőttek és elindulnak ismertetésekor messze túllépett a regény művészi fogyatékoságaival szembeni jogos bírálaton. A regénnyel kapcsolatban a sematizmust, a stílus elnagyoltságát, a tartalmi mozzanatok közül pedig a célszerűbb, a felesleges áldozatokat elkerülő mozgalmi munka szükségessége melletti állásfoglalást annak igazolása céljából kifogásolta, hogy Kassák — úgymond — már rég elszakadt a munkásosztálytól, hogy gyűlöli a fiatalokat, mert ő maga már megöregedett, hogy a valóban szépírói munkához nem rendelkezik elegendő tehetséggel, s hogy immár nincs köze sem a szocialista mozgalomhoz, sem az irodalomhoz. Molnár Erik a Napjaink átértékelésé-ben nem látott mást, „a munkásmozgalomban szerepet játszó kispolgár teoretikus önkielégülésénél." A Korunk-nak a Kassákkal szembeni kritika során alkalmazott hangneme a 200% és főleg a Sarló és Kalapács Kassákkal kapcsolatos cikkeinek tartalmához és stílusához képest azonban mérsékeltnek mondható. Kassák ezt a különbséget nem vette észre. Durva támadást 10 József Attila: Kassák Lajos 35 verse — 1931; Vas István: Megnőttek és elindulnak — 1932; Pálfai István: Napjaink átértékelői — 1935 és 1936: Fábry Zoltán: Tíz szomorú, magyar év — 1930; Fábry Zoltán: Válasz Kassák Lajosnak — 1931; Haraszti Sándor: A magyar könyvkiadás 1930-ban — 1931; Gergely Sándor: Pesti keresztmetszet — 1931; Haraszti Sándor: A magyar kispolgár írója — 1931. Kertész Imre: Névtelen forradalmár. Berkovits Simon könyve — 1932; Hamvas H. Sándor: Szomjas inasok — 1933; Újvári László: A mai magyar reformizmus természetrajzához — 1935; Mándy Teréz: Elő irodalom — 1935.
