Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A FOLYÓIRAT ÉS A KOR SZELLEMI ÁRAMLATAI - Sándor László: A Korunk Csehszlovákiában

Sándor László A KORUNK CSEHSZLOVÁKIÁBAN A Korunk értékelői közül mind többen mutatnak rá az utóbbi években arra az egyébként nyilvánvaló tényre, hogy a régi Korunk, azaz a folyóirat 1926-tól 1940-ig terjedő első folyama — minden romániaisága mellett — par excellence négyországi folyóirat volt. Ha ez nem így lett volna, ma nem beszélhetnénk magyarországi, jugoszláviai és nem utolsósorban csehszlovákiai Korunk-szerepről, Korunk-kapcsolatról, Korunk-hagyományról. Fábry Zoltán szögezte le a Korunk megjelenésének negyvenedik évfordulója alkalmából írt tanulmányában: ,,A Korunk minden volt, csak nem erdélyi specialitás és romániai jellegzetesség. Csak fel kell lapozni a munkatársak nevét, és beleolvasni — bárhol — a cikkek, tanulmányok, versek, széppróza szövegébe, és mindenki előtt nyilvánvalóvá válik a Korunk kollektív indítéka és kihatása, összmagyar ügy volt, adalék és summázó világmondanivaló. Az utódállambeli szerkesztőségek és kiadóhivatalok láthatóan és kitapinthatóan ezt éppúgy bizonyítják, mint a munkatársak névsora és lakhelye New Yorktól Moszkváig és Stockholmtól Rómáig."

1 Balogh Edgár Két Korunk: a régi és az új című cikkében hasonló következtetésre jut: A régi Korunk „helyzeténél, munkatársainál és hatékonyságánál fogva négyországi folyóirat volt: nemcsak romániai, hanem magyarországi, csehszlovákiai és jugoszláviai szerepet is betöltött és gyüldéje volt a levert magyar forradalmak szétszórt értelmiségének is, az emigrációnak Párizstól Moszkváig. Harcban az egymásra acsarkodó nacionalizmusokkal és az egyre fenyegetőbb fasiszta rémmel közös és egyetemes emberi érdekeket szolgált."

2 A Korunknak ez a négyországi mivolta szinte már az indulás 1 Fábry Zoltán: A Korunk negyven éve. Stószi délelőttök. Bratislava, 1968. 140. 1. 2 Brassói Lapok, 1976. március 13.