Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Szabolcsi Miklós: A Korunk és a marxista gondolat

chotómiában lennének összefoglalhatók. Sokkal többfajta formáció és sokkal többfajta átmenet létezett, a fasizmus elleni és a szocializ­musért vívott harc többfajta formáját is kipróbálta a Korunk. De semmilyen népfrontpolitika sem tudta rábírni a Korunk-at például sem Molnár Ferenccel, sem Márai Sándorral való egyezkedésre, és soha egy percig sem szüntette be a kritikai támadást a jobboldali pa­rasztromantika és a fasizmust „megértő" népiesek ellen. A szövetségi politika és az ideológiai harc együttes vállalását, dialektikáját figyel­hetjük meg hasábjain. *** Nehéz egy folyóirat, egy szellemi centrum hatását lemérni, mér­legre tenni. Ha elfogadták és ha vitatkoztak vele, a Korimk-nak alakító-formáló hatása volt minden magyarul olvasó, magát tájé­kozottnak vélő értelmiségire. Németh Lászlónak és Veres Péternek éppúgy szembe kellett vele néznie és számot kellett vetnie vélemé­nyével, mint József Attillának és Illyés Gyulának, vagy mint Kas­sáknak és körének. A harmincas évek közepének magyar folyóiratai, a Válasz, a Szép Szó, a Gondolat — olykor változtatva — folytatták a Korunk vonalát. Magyar és román internacionalisták összefoglalásával tizen­öt éven át filozófusok, szociológusok, jogászok, általában társada­lomtudósok egész nagy gárdáját nevelte fel, a magyar és a magyar nyelvű irodalom egész sor jelentős alkotójának először biztosított fo­rumot és helyet. A Korunk az európai marxista gondolatot a maga eredményei­vel és tapogatózásaival, a maga merészségével és kísérleteivel pró­bálta magyar nyelven megszólaltam — a hallatlan és hősies egyéni erőfeszítésen túl ebből merítette meggyőző erejét, ez volt sikereinek titka. A Kortmk-nak ott van a helye az európai marxista gondolat immár több mint százéves történetében.

Next

/
Thumbnails
Contents