Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - E. Fehér Pál: A Korunk legendája és valósága

E. Fehér Pál A KORUNK LEGENDÁJA ÉS VALÓSÁGA Évfordulóra emlékezünk mostanában. Fél évszázaddal ezelőtt jelent meg a kolozsvári Korunk. Története — a magyar progresszió ragyogó fejezete. A még fel­dolgozatlan, ám sikeresen elkezdett munka rengeteg mai tanulságot eredményez. Ezért emlékezünk a Dienes László alapította, majd a Gaál Gábor által klasszikus rangra emelt folyóiratra. *** A királyi Románia gyászos mottót kényszerített a lap fejléce fölé: ,,Bun de imprimat". A cenzúra hivatalos formulája az élet-ha­lálharcot jelképezte, az igazság kimondásának fantasztikus nehézsé­geit. „Az én szabadságom csak addig terjed, ameddig ellenfeleim ügyetlensége" — mondta a romániai magyar kommunisták egyik vezetője, a feledhetetlen Józsa Béla. A Korunk szerkesztőjeként ti­zenkét esztendőn át, hónapról hónapra leste, várta ezt az ügyetlen­séget Gaál Gábor. Az eredmény? Halála pillanatában egy új, immár végleges mot­tót fogalmaztak a Korunk fölé, s ez egyúttal Gaál leghitelesebb sír­irata is lehetne: „A Korunk világszemle volt: a haladás grafikonját itt lehetett lemérni. A német, francia, angol szellemélet, az európai humanizmus itt tükröződött ; a marxizmus analízisei itt mérték fel a kapitalizmus és a proletariátus erőviszonyait; a szovjet irodalom, pél­dák és értékelések nyomán, innen került a magyar köztudatba." És tovább: „Fórum volt a Korunk, mérték és hitelesítés." 1 *** i Fábry Zoltán: Egy kolozsvári fejfára. In: Hidak és árkok. Bratislava, 1957. 113. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents