Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Szabolcsi Miklós: A Korunk és a marxista gondolat

vészét hívei vagyunk minden irodalmi formában. Kritikai rovatunkban hosszú évek óta az újrealizmus megoldásai szerint nézzük az irodalom megnyivánulásait, szépirodalmi munkatársaink is többé kevésbé elfogadható mértékben ennek az irodalmi felfogásnak a szószólói ..." — írja Horváth Imrének, a költőnek a szerkesztő 1937 áprilisában. Ennek az „új realista" pártos irodalmi tájékozódásnak kritikai alátámasztását maga Gaál Gábor, sokban Fábry Zoltán és egynéhány, nem mindig a legszerencsésebben megválasztott munkatárs (a kritikus Sándor Pál, Űjvári László) adják. Mindenesetre a Korunk — mint ezt Gaál Gábor levelezése számos ponton bizonyítja — megpróbálta a szövetségi politikát, a mennél tágabb közléspolitikát a szigorú elvi bírálattal egyesíteni, ennek a folyamatnak mindkét irányú buktatóját sem kerülve el. A magyar nyelvű irodalomban való politizálása, állásfoglalása nem választható el általános világirodalmi orientációjától. A Korunk kezdettől mindvégig (és ez a mindvégig a fokozódó elzártság miatt, a könyvforgalom nehézségei miatt nagyon is hősies helytállásra utal) igyekezett lépést tartani a világirodalom fő fejleményeivel; minden számában legalább egy tucat beszámolót, értékelést közölt a világirodalmi jelenségekről és folyamatokról. Ennek a tájékozódásnak koordinátái elsősorban a szovjet irodalom hozzáférhető művei (főleg a Malik Verlag révén német közvetítéssel), a német demokratikus, humanista és plebejus irodalom és a francia humanista és baloldali irodalom voltak. Ehhez járult a szomszéd országok, elsősorban a román, de legalább ugyanilyen mértékig a cseh haladó irodalom, mint tájékozódási pont; jóval kisebb mértékig az angolszász irodalmak. Mint ahogy a Korunk mint társadalomtudományi folyóirat, az európai marxista gondolat mezejében érthető meg, úgy világirodalmi és ennélfogva hazai irodalmi tájékozódásában a szocialista világirodalom, a harmincas évek nemzetközi szocialista irodalma értékei és normái vezették, ezekhez viszonyított, és ennek a szocialista világirodalomnak alkotja részét. *** Természetesen a tizenöt év alatt, történelmileg viszonylag hosszú időszakban a Korunk által feltett kérdések is változtak, és változtak a válaszok is, és mint ezt sokszor megírták, változott némiképp a Korunk iránya is. Az első évek kétségtelenül a széles körű tájékozódás évei. A Korunk olvasóinak, kezdetben a romániai magyar értelmiségnek, majd fokozatosan a szomszéd országokénak és a magyarországiaknak is a