Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A FOLYÓIRAT ÉS A KOR SZELLEMI ÁRAMLATAI - Huszár Tibor: A Korunk és a magyar szellemi áramlatok a két világháború közötti évtizedekben

állandóbbá. Az említett időszakban paraszti tárgyú írásai közül a készülő Számadás folytatásban közölt részletei a legjelentősebbek. A nemzeti kérdés sokfelé ágazó problémaköre fajsúlyosan csak egy vonatkozásában szerepel a folyóiratban, e területen azonban szerepe úttörő: a kelet-európai nemzetiségi kisebbségek sorsát tárgyszerűen, irredenta indulatoktól mentesen, a Duna-menti népek közös szocialista jövője szempontjából elemzik a tanulmányírók. (Témánk szempontjából különösen jelentősek: Dobossy Imre: Néhány szempont a nemzetiségi kérdés problematikájához — 1932; Bányai Imre: A nemzetiségi kérdés háború utáni változatai — 1933; Mikó Imre — Könyves Tóth László álnéven —: A magyar értelmiségi proletariátus Erdélyben — 1933; és Fedor János — Kovács Károly álnéven — : A nemzetiségi kérdés és önrendelkezési jog — 1934 című írásai.) Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a Korunk gazdag cikkanyagából hiányzanak vagy alárendelt szerepet játszanak a „szentistváni állameszme", a dualizmus kérdéskörével kapcsolatos kritikai írások, hogy Szekfű Gyula történelemszemléletét megalapozottabban először Jancsó Elemér — Dezséri György álnéven —: A magyar kultúrkrónika : Szekfü Gyula című tanulmánya elemzi 1935-ben. Témánk szempontjából továbbá kitüntetett jelentőségűek azok a tanulmányok, amelyek egy meghatározott keresztmetszetben összefoglalóan jellemzik a legjelentősebb — vagy legjelentősebbnek vélt — szellemi áramlatokat, egymáshoz való viszonyukat, a korabeli pártprogramokat. Ide soroljuk Haraszti Sándor A mai magyar irodalom ideológiai csoportosulásai című, 1930-as keltezésű tanulmányát, amelyben öt ideológiai csoportosulás: az akadémizmus, a „Nyugat ellenzék", a „népies csoport", a „munkásreformizmus" és a „proletárirodalom" jellemzését adja; Fábry Zoltán ugyanezen év májusában közölt Tíz szomorú, magyar év című tanulmányát, amelyben részletesen jellemzi a konzervatív és a polgári irodalmat, a népieseket, az „álbaloldali intellektuelleket", a szocialista és emigrációs irodalom különböző árnyalatait. A pártprogramok, pártmozgalmak értékelése szempontjából kiemelkedő jelentőségű Antal János — Horváth János álnéven — 1931-ben négy folytatásban közölt tanulmánya: A magyarországi szociáldemokrácia válságtünetei. Ez az írás azért is orientációs értékű számunkra, mert először elemzi összefüggően az uralkodó osztályokon belüli csoportosulásokat, s azok ideológiai tételeződését. BajcsyZsilinszky Endre pártprogramjával 1930-ban, illetve 1931-ben Kemény Gábor és Haraszti Sándor foglalkozott. Haraszti a szerzője a Független Kisgazda és Földmunkás Párt programjával foglalkozó, 1931-es keltezésű írásnak is. Melyek a közös jellemzői e sokfelé ágazó, gazdag elméleti-