Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A FOLYÓIRAT ÉS A KOR SZELLEMI ÁRAMLATAI - Huszár Tibor: A Korunk és a magyar szellemi áramlatok a két világháború közötti évtizedekben

(Időrendben csak a leglényegesebbeket említve: Vas István: A polgárság lélektanához — 1929; Haraszti Sándor: Magyar eszerek — 1930; Gergely Sándor: Az értelmes ifjúsághoz — 1931; Kemény Gábor: Az intellektuális ifjúság és a vezetőszerep — 1931; Haraszti Sándor: A magyar fasizmus programja — 1931; Lévay Zoltán: A magyar „középosztály" válságához — 1933; Kemény Gábor: A magyar középosztály természetrajza — 1933; Kemény Gábor: A mai magyar középosztály ideológusai — 1933.) E problémák előtérbe állítására irányuló szerkesztői szándékot egyértelműen dokumentálja, hogy az említett időszakban — megközelítően egyidejűleg — több írás foglalkozott az „utódállamokban"' élő magyar középrétegek helyzetével. Az 1933-as évfolyamban találjuk Jócsik Lajosnak a szlovenszkói, Jancsó Elemérnek, az erdélyi, Lángi Árpádnak a jugoszláviai magyar középosztállyal foglalkozó tanulmányát. A polgári középosztály szellemi tájékozódását érinti Gaál Gábor reflexiója (Nemzeti koncentráció a Nyugatnál) az 1930-as második számban, Haraszti Sándor A magyar kispolgárság írója az 1931-es hatodik számban és Újvári László A Nyugat újjászületése című tanulmánya az 1935-ös második számban. Ami a parasztságot és a parasztmozgalmakat illeti: az 1929-es évfolyam második számában jelent meg Nádass József A magyar falu válsága című tanulmánya. 1930-ban Dániel Arnold A nagybirtok mai helyzete és kilátásai Magyarországon című írását közlik három folytatásban. 1931—1932-ben több tanulmány foglalkozik a keleteurópai, különösen a romániai parasztság jellemzőivel. A Jeszenszky Erik álnéven író Molnár Erik A parasztság a polgári forradalom előestéjén című tanulmánya 1933-as, Lázár Vilmos — Lénárd Béla álnéven:— A mezőgazdálkodás helyzete Magyarországon című tanulmánya 1935-ös keltezésű. 1929-től kezdődően visszatérően szerepel a paraszti kötődésű népi irányzat értékelése a folyóirat hasábjain. (Ismét csak a témánk szempontjából legfontosabbakat említve: Fábry Zoltán: Etnográfiai szocializmus — 1929; Fábry Zoltán: Kálvinista anakronizmus — 1929; Szilágyi András: A forradalom igazságszolgáltatása — 1930; Haraszti Sándor: Móricz Zsigmond útja — 1930; Fábry Zoltán: Puritán realizmus — 1934; Fábry Zoltán: A sarló címére — 1934; Űjvári László: Narodnyikiek a magyar irodalomban — 1935; Űjvári László: Az új szellemi front Magyarországon — 1935.) A téma historikumához tartozik, hogy Illyés és Kodolányi 1928—1931 között több cikket, illetve kritikát közölt a folyóiratban. Később kapcsolatuk a Korunk-ka\ — különböző okokból — megszakadt, jóllehet a folyóirat, s személyesen Gaál, rendszeresen recenzálta műveiket. Veres Péter kapcsolata 1933-at követően vált