Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Szabolcsi Miklós: A Korunk és a marxista gondolat

a Korunk a marxista gondolat közép-európai, magyar nyelvű fórumai között kimagasló helyet vívott ki magának — elfogadva vagy tiltakozva, berzenkedve ellene vagy lelkesen helyeselve állításait, a magyar értelmiség négy országban figyelte, olvasta, követte, tartotta a marxista álláspont tolmácsolójának. Kissé megváltozik a Korunk helyzete 1935 körül, amikor a magyar népi mozgalom balratolódásával, radikalizálódásával a Válasz színvonalas fórummá válik, amikor napvilágot lát a népfrontpolitika jegyében a két világháború közti korszak legszínvonalasabb kommunista orgánuma, a Gondolat; amikor a polgári radikalizmus balszárnya is aktivizálódik a Szép Szó körül, és amikor újjászervezik a szociáldemokrata párt elméleti folyóiratát, a Szocializmus-t ; utóbb, 1938-ban pedig Moszkvában megindul az Űj Hang. Ez évektől a Korunk átütő újdonsága, irányító szerepe minden erőfeszítés ellenére némileg csökken. Feltűnhetett, hogy társadalomtudományi folyóiratok mezejében próbáltuk helyezni a Korun?c-at. Hasonlíthattuk volna a Nyugat-hoz, vagy más irodalmi folyóirathoz, de felfogásunknak éppen az a lényege, hogy az irodalom (szépirodalom, kritika, emlékirat) fontos, de mégis csak kiegészítő része volt a Korunk „profiljának". Társadalomtudományi és irodalmi tevékenységét egyben kell látnunk, és ezt azért is kell kiemelni, mert a Korunfc-at gyakran pusztán irodalmi folyóiratként tárgyaljuk — értékét, helyét pusztán irodalmi kérdésekkel, művekkel kapcsolatos állásfoglalásán mérjük. Nem kétséges, az irodalom fontos része volt tevékenységének — és a társadalmi aspirációk nálunk a húszas-harmincas években az irodalomban kaptak hangot, az irodalom jelezte érzékenyen a társadalmi struktúra változásait —, de a Korunk egyik újdonsága éppen az volt, hogy ugyanezeket a mozgásokat, változásokat a társadalomtudományok eszközeivel, fogalomkészletével is próbálta elemezni. **# A marxista gondolatot a Korunk különösen bonyolult és nehéz terepen, az első világháború után a Kelet-Közép-Európában képviselte. Mély társadalmi feszültségek és még élesebb belső és külső nemzeti ellentétek ideje volt ez — különböző struktúrájú, osztálytagozódású országok együttese. És a régi Osztrák—Magyar Monarchia Magyarországának megmaradt értelmisége tétován és tájékozatlanul ott élt négy országban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában. Magyarországon és Romániában — tele elkeseredéssel és olykor gyűlölettel, a kiutat, léte értelmét keresve. A Korunk eredetileg nekik készült — Dienes László előfizetői