Illés Ilona - Taxner Ernő szerk.: Kortársak Kassák Lajosról (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1976)

I. A Ma élén - Dénes Zsófia: Kassák Lajosról

Ady, a megrokkant ember, aki háború és béke ügyében kemény és kérlelhetetlen volt, soha egy pillanatra nem alkudott meg. De a tegnapi vasmunkás Kassák Lajos sem. És helytállásukért az imperialista háború ellen — minden időben koszorú jár nekik, mint az ismeretlen katonának. Csak őnekik nevük volt. 2. Az emigrációban, Bécsben, kis külön kiadványát vállaltam el. Blaise Cendrars nyomán, francia szövegből, valami újszerű néger antológiát. Azt mutatta be, hogy a primitív törzsi dadogáson át hogyan szűrődik le a humán elem: a félelem, a borzongás, a vágy, a szerelem, a féltés, az extázis, az állati létből maradt ösztön és az erre tüstént felszökkenő emberi reagálás. Nem mutathatom fel a kis kötetet, mert láthatáromon egyetlen példány sem maradt meg. Azért sajnálom, mert bizonyítja, mennyire foglalkoztatta Kassákot már 1922-ben a színes bőrűek művészete, homályban rejtőző lelkiségük meztelen vallomása. Az afrikai folklór első magyar nyelvű jelentkezése volt ez. De hogy valóban megjelent ez a Kassákkal közös néger antológiánk — azt a Bécsi Magyar Újságból kivágott, védekező felszólalásom bizonyítja, mert az itt van a dossziémban. Már nem emlékszem, miféle „tanári körök" reakciós és hozzá nem értő szempontjaikkal megtámadták. Boldogan őrzöm a vagdalkozó bírálat s a visszavágás emlékét. Bár gyakrabban támadtak volna meg Kassákkal kapcsolatban. 3. Jolán tragikus halála után sokáig, évekig nem láttam Kassákot. De igaz is: a hűséges küzdőtárs eleste nagy csapásként érintette és mint a sebzett vad, elbújt barlangjában. Idővel feléledt, a munka hozzásegítette. ötvennyolcban viszontláttam Visegrádon, az írók házában. Akkor azt írtam jegyzeteimbe: „Nem, Kassák se lett fiatalabb, ő is felül van a hetvenen. Mégis szívből örülök, hogy milyen fiatalos maradt. Az évek nem rontottak külsején, nem deformálódott sem az alakja, sem az arca és nem változott meg a kifejezése. Vajon mi edzette meg életreszólóan? Az, hogy gyermekéveitől, fiatal legény korán át, fizikai munkás volt? Vagy az, hogy jóformán félszázadon keresztül