Illés Ilona - Taxner Ernő szerk.: Kortársak Kassák Lajosról (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1976)

I. A Ma élén - Vajda Sándor: Bécsi éveim Kassákkal

Der Sturm és más folyóiratok illusztrációinak hatására Kassák is elkezdett rajzolni. Nem elégítette ki a vonalak és formák felépítése a síkban. Azt akarta, hogy ábrázolásai a térben érzékelhetők legyenek. Magyaráztam neki a perspektíva egyszerű ábrázolását, és megmutattam Müller nevezetes ábrázoló geometria tankönyvében. Ezután sokáig rajzolgatott és festette perspektivikus konstrukcióit. Kállai Ernő buzdította erre, és meg is szervezte Kassák első kiállítását Berlinben, amelynek anyagát aztán a bécsi Würthle műkereskedés termében is kiállította. Ez volt az első avantgárdé kiállítás Bécsben. Követte egy német nyelvű aktivista irodalmi est. A kiállításnak és az előadóestnek kevés visszhangja volt az akkori Bécsben. • Bécs különben is nagyon alkalmatlan talaj volt az új művészeti törekvések számára. A gazdaság csődöt mondott. A munkanélküliség anyagilag és erkölcsileg nyomorította a munkásságot. Aki tehette, igyekezett máshova telepedni. Erg Ágoston Olaszországban folytatta tanulmányait, Suschny Franciaország felé tájékozódott. Az emigráció jelentős része Berlinbe költözött, ahol eleven politikai élet és mozgalom volt. Nem úgy, mint Ausztriában, ahol minden mocsárba fúlt. Kassák is készülődött. Tamás Aladár már visszament Pestre. Simon Jolán gyakrabban volt most Pesten. Azt mérlegelték, hogy mennyire érett már ott a helyzet, mihez lehetne odahaza kezdeni. Kassák csak magyarul tudott, így sem Berlin, sem Párizs, bár csábították, céljai nem lehettek. Abban egyeztek meg, hogy megkísérlik a. Mát áttelepíteni Budapestre, talán valamely más formában, más cégér alatt. Tamás Aladár vállalta a kezdeményezés nehézségeit, felelősségét. Evvel kapcsolatban nagyon sok szép terv keletkezett. Irodalmon, művészeten kívül társadalmi és tudományos kérdésekkel aktuálisan kell majd foglalkozni. Vérmes reményeket tápláltunk, különösen mi néhányan, kommunisták. Kassák fékezte illúziónkat. Ez időben írta önéletrajzának első részét. Erről nem mondott nekünk egy szót se. Nem tudtuk volna megérteni, hogy épp ő, aki oly kategorikusan hadakozott a realizmus és naturalizmus ellen, most teljesen egy magyar Gorkij jelmezében mutatkozzék. Csak akkor ismerkedhettünk meg az Egy ember életével, amikor Simon Jolán közvetítésével megjelent a Nyugatban. Tervezett budapesti folyóiratához Kassák szorgalmasan gyűjtötte az anyagot. Gáspár Endre, Erg Ágoston és én sok mindent fordítottunk magyarra, egyelőre nekünk tetsző verseket. Később egy antológia terve merült fel. Cikkeket, képanyagot szemeltünk ki. Erg Ágoston írt egy Lenin-poémát. Az