Illés Ilona - Taxner Ernő szerk.: Kortársak Kassák Lajosról (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1976)
I. A Ma élén - Vajda Sándor: Bécsi éveim Kassákkal
én verseimben tudatosan előtérbe jutott a szociális probléma. Mindez nem volt Kassák kedvére, rosszallta, meg is mondta nyíltan, hogy nem ért velünk egyet, nem szabad magunkat elkötelezni, pártba lépni. Ezt a pesti folyóirattal kapcsolatban külön hangsúlyozta. Sokszor hallottuk ezt már tőle és eleget vitatkoztunk vele. Úgy látszik, Kassák most végre tisztázni akarta, hogy mennyire számíthat arra, elfogadjuk-e az ő nézeteit. Erre egyelőre nem került sor. AMacsoport tagjai szétszóródtak, sokfelé. Még mindég gyűjtöttük az anyagot az eljövendő folyóiratnak, és munkatársakat szemeltünk ki. Kassáknak itt is más véleménye volt, mint nekünk. József Attila neki nem kell. Az talál majd másutt helyet a maga talpramagyar verseinek. Erg Ágoston kijelentette, amíg nem ismeri Kassák politikai állásfoglalását, nem vesz részt az új folyóiratban. Sok elintézni való volt még, sok tisztázni való. Kassák nem akart tovább várni. A következő Mz-szám példányainak nagyobb részét az új folyóiratnak szánt cím - 365 - alatt nyomatta ki, szerkesztőként Tamás Aladárt nevezve meg. Ezzel véget vetett minden további tervezgetésnek. Tamás abbahagyta az előkészületeket és megszakított vele minden összeköttetést. Ritkán találkoztam ezután Kassákkal. Egy ilyen alkalommal nekem adta önéletrajza kéziratát, valamint A Tett és a Ma, a Der Sturm és a Die Aktion több régi számát, linómetszeteket és egyebet. Nem tudtam, miért vált meg tőlük, és miért épp én kaptam. De nagyon örültem ajándékának és hálásan megköszöntem. Nem sokkal később jöttem rá, hogy haza készül és én egyedül maradtam Bécsben a csoportból. Sajnálom, hogy mindezt, és még sokkal több mást, így a 100% archívumát is, 1934 februárjában, Bécsben megsemmisítették. A bécsi Afa-csoport végképp szétesett, amikor valamennyiünk meglepetésére Kassák visszatért Magyarországra. • Kassáknak sok portréja, fényképe ismert. Évekig hűen kísértem, láttam, ismertem Kassákot. A legjobb fénykép se hasonlít reá annyira, egy se mutatja az igazi Kassákot, amilyen a húszas évek első felében volt úgy, mint Bortnyik Sándor ma már klasszikus metszete a Próféta. Bécs, 1972. szeptember.