Illés Ilona - Taxner Ernő szerk.: Kortársak Kassák Lajosról (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1976)
I. A Ma élén - Lengyel József: Kassákról (Kassák Lajos, a tanító, „Olykor átváltoztam virággá vagy fegyverré")
Lengyel József KASSÁK LAJOS, A TANÍTÓ Forró volt és jéghideg. De langyos soha! Csak hívei voltak, vagy ellenségei, rajongói és csúfolói. így is akarta, ezt is akarta: Szétosztottam magam és megbonthatatlan maradtam elszántan fegyelmezetten a kemény nyersanyaghoz hasonlóan. Olykor átváltoztam virággá vagy fegyverré. Hét nagyon-nagyon hosszú évtizeden át volt a magyar irodalomban, irodalmi és művészeti életben erős sziklája a negyedik rendnek, és megbotránkozás köve minden konformizmusnak. Szerepe hasonló volt — de még nehezebb —, mint Maxim Gorkijé, kinek propagandista munkájában és a dolgozók fajtájának vállalásában volt tejtestvére. Magyar író egy sincs, aki szervezésre, propagálásra ennyi erőt és időt áldozott, mint ő. Az első lap, amit alapított (mecénások nélkül, anyjának sok testvérrel és rokonnal megosztott, Sziget utcai szoba-konyhás lakásában szerkesztette), A Tett volt. Az egyetlen magyar lap, melyet az első világháború idején betiltottak. Ok? A dühödt sovinizmus idején, mikor „Megállj, megállj kutya Szerbia" bömbölt, vijjogott az utcán és a lapokban, ő internacionális számot adott ki, A Tettben kihívó daccal „az ellenség" költőit szólaltatta meg, valamint Mestrovic szobrának képét publikálta. Azóta és mindmáig kovásza volt irodalmi és művészi mozgalmaknak. Irodalomtörténészek dolga lesz megszámolni, hány lapot alapított, hány moz-