Kabdebó Lóránt szerk.: Vita a Nyugatról – Az 1972. ápr. 27-i Nyugat-konferencia (Budapest, 1973)

rása a nyelv, amely megköt és akadályoz.

7 Ettől a tételtől már csak egy lépés az úgynevezett „stílromantika", a neologizmusok, sőt a syntaktikai újítások iránti rajongás, mely Babitsban rendkívül tudatos. Ha korábban neologizmusainak különösségében csak a szecessziós ízlést vettem észre, nyelvújító hajlamát most nemcsak Bergson tanításához, hanem a szimbolista költői gyakorlathoz is kapcsolhatom. A múlt század végén mintegy félezernyi, szimbolista nyelvújítással nemzett szó szótára is megjelent.

8 De változatlanul látok szecessziós jelenséget is Babits költői nyelvében, gondolok például intarziaszerűen beillesztett idegen szavaira. A magyar szimbolista líra arcképsorozatát elnézve mérlegeljünk még egy mozzanatot. Kritikánk általában különválasztja az impresszionizmust és a szimbolizmust. Ez a terminológiai elhatárolás korántsem egyezményes. A német irodalomtörténet impreszszionistákról tud. a francia szimbolistákról, de a nemzeti sajátosságok nem indokolják a külön iskolák létét sugalló meghatározást. Igaz, 1954 óta a francia irodalomtudományban is megjelent az impresszionizmus műszava, de úgy mint a szimbolizmus egy-két stíluseffektusának tünetegyüttese. A szót Verlaine némely technikai eljárására alkalmazták, de őt magát változatlanul szimbolistának tekintik.

9 Impresszionista versmondatról — úgy vélem — mi is beszélhetünk, bár ez a mondattípus a szimbolisták grammatikai leleménye, de ne forgácsoljuk szét a magyar szimbolista áramlatot rálátott irányzatokra, melyek utóbb csak a tájékozódást nehezítik. Nem akarok türelmükkel visszaélni, ezért csak jelzésszerűen szólok más szimbolista műfajokról. A szimbolista dráma létét senki sem vonja kétségbe, így ezt a műfajt mellőzöm. A szimbolista próza létezését viszont eddig nem vettük komolyan tudomásul- Most az egyszerűség kedvéért Krúdyt Komlós Aladár,

10 Szini Gyulát Vargha Kálmán álláspontja szerint

11 szimbolistának tekintem, ezért úgy érzem, ma nem tisztem róluk beszélni. De szimbolista prózát írt Cholnoky Viktor, a fiatal Kosztolányi és Babits, sőt Karinthy is, hogy egy kiselőadás keretei közt a csupán — szerintem — vitathatatlan jelenségekről ejtsek szót. Mivel a kritika amúgyis a lírai elbeszélést, az impresszionista prózastílust fogadja el leginkább 7 Bergson helyét a szimbolista áramlatban lásd: Guy Michaud: Le Message poétique du Symbolisme, 1947. 486—91. 1. 8 Jacques Plowet-Paul Adam: Le Petit Glossaire pour servir à l'intelligence des auteurs décadents et symbolistes, 1888. 0 Ruth Moser: L'Impessionisme fraçais, 1952. 287. 1. 10 „De legmélyebb szimbolista prózaírónk Krúdy" — írja. Komlós Aladár: A szimbolizmus és a magyar líra, 1965. 89. 1. 11 Vargha Kálmán: Szini Gyula; A magyar irodalom története. 1965. 439—43. 1.