Kabdebó Lóránt szerk.: Vita a Nyugatról – Az 1972. ápr. 27-i Nyugat-konferencia (Budapest, 1973)

soron nem-létének Isten által eleve elrendeltetett paradoxonja feszíti. Ahhoz, hogy Isten léte valódi feloldást ígérjen, Babits egész gondolatrendszerének kellett elmozdulnia. 4. „Nem játék a világ": az 1912 után megtorlódó események egy régi válság feloldását siettetik; az útját vesztett költő Én nem tudom, hogy útam merre fussam s a nagy vágytól lábam csak ténfereg : (őszi harangozó) az öszi harangozóban és az Októberi ájtatosságban, bár itt még ugyanazon az ellentétrendszeren belül, de elindul a színek álmának világától

27 Egész világunk mind csupa látomás, folytatott álom, lassú lidércnyomás, az erkölcs s később a Tudat fényköre felé: de legcsodásabb látomásunk te vagy, Urunk, te vagy, égi másunk. (Októberi ájtatosság) Isten neve és léte ezekben a versekben nemcsak a teremtőt jelenti, hanem az életen felülálló legfőbb értéket, ha arról még nem szól is, milyen érték testesül meg benne. Az életet, mely a játékfilozófia koholt ideáljait vérrel és zajjal zúzta össze, a közvetlen tárgyvilágot, a mindennapokat és a történelmet Babits sohase és most se fogadta el. ,,Az adott világtól igényessége, a lehetőtől pedig biztonságféltése választotta el. Sem a meglevőben, sem a lehetőben nem talált így hazára ..." — foglalja össze Király István a mögötte húzódó szellemi magatartás primer konfliktusát.

28 Ha vágyott is rájuk, sértették és fájdították, a pécsi uszoda leírásától a Lask versen át a Jónás könyve ninivei képeiig elnyúlóan mindig „formátlan nyüzsgés"-nek, „vad formátlan tények"-nek, „vak erők"-nek látta és láttatta őket. „Én meg vagyok győződve — írta élete legradikálisabb tanulmányában —, hogy a történelem logikátlan és úgynevezett mélyebb okai a világ27 Az álom jelentőségét a fiatal Babits képzeletvilágában e dolgozat felfogásával egyezően fejti ki Farkas Ferenc tanulmánya a Gólyakalifáról az Irodalomtörténet 1972-es évfolyamában. 28 Király István: I. .m. 680. 1.