Kabdebó Lóránt szerk.: Vita a Nyugatról – Az 1972. ápr. 27-i Nyugat-konferencia (Budapest, 1973)

S mindaz — a vers egyre magasabb hangulati régióiban — ..lihegő városokat, háborút" előlegez, „a lázadás vörös rakétáit, aknák iszonyú robbanását" festi elénk (Élet zenéjét, ritmusok életéi! — 1921). A művészet pszichikai színhelyén játszódik József Attila 1925ben közölt antikizáló verse, a Hűség is: ,.Bánatműteremben, / Ahol a szobrász sírva ténfereg". Folytathatnánk a példák sorát, a húszas évek Nyugat-versének információs szerkezetét kutatva, ám ebben a vázlatban a szerkezet változatait még csak nem is körvonalazhatjuk. Érdekes és jellegzetes információs forráselem a kor „kellékei" közt a hírközlés s a közlekedés — mint láttuk —, s a két fogalom teljes joggal kerül egymás mellé Kosztolányi Dezső nem egy cikkében. Miből készül a Nyugat-vers? Erre csak alapos irodalomtudományi kutatás válaszolhat. Ha akad vállalkozó, félre kell majd tennie azt a módszert, hogy a költői élvonalat vizsgálja csupán; ez a tanulság a jelen hozzászólás „vegyes" névsorából — Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc, Sárközi, Bányai mellett Strém, Sonkoly Béla, a költő Móricz, Szerb Antal, Bálint György, Laczkó Géza — is kitetszik. Az irodalmi-költészeti folyamat egészének vizsgedata ugyanakkor csupán módszertani elv, s egyáltalán nem jelent lemondást; a valós értékek kimutatásáról, elemzéséről. Az érték fokozatai ugyanis az információs szerkezet eltéréseiből, különbözőségeiből is kiolvashatók. A tehetség sajátossága nyilvánulhat meg abban: milyen információkat, információs forrásokat „leplez le" a költő, milyenekről hallgat; milyeneket utasít el, s mindez milyen költői formanyelvvel, gyakorlattal párosul? Az információszerzés korszerűsége, rugalmassága vajon mennyire határozza meg a költői eszközök korszerűségét, s végső soron a vers értékét, hatásfokát? Mindez kiderülhet a versek információs szerkezetének vizsgálatából. Az eddigi információ-elméleti kutatás főképp azzal foglalkozott: az elkészült vers mint információ milyen sajátosságokat mutat? Az előzményekkel már kevésbé: azzal, hogy miféle információkból állt össze a költemény? Meggyőződésem: a kérdések tisztázásához nincsen szükség semmiféle interdiszciplináris nekiveselkedésre ; a „hagyományos" irodalomtörténeti képzettség kellő alapot ad.