Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Cikkek, tanulmányok

kódunk, szakadoz kezeink alatt Szokni kell az új időhöz, fel kell fogni annak jó s rossz árnyéklatait Körülbelül így szól a szerző idézett munkája 57. lapján, s mi ehhez csak azon óhajtásunkat fejezzük 'ki, vajha e szavak, egy ebsmert tekintélyű juris tank által kimondva, minél több visszhangra találjanak, azok között is, kik a jogtudományt rabubJsticus allegatiókban keresik, s az igazság kiszolgáltatásának, mely a közállomány legszebbfeladata, mintegy célul tűzik ki, hogy általa a hon minden lakói nem szűnő perpatvarba kevertessenek De ha az ősiségi jogok ettöroJtetésére nézve egy véleményben vagyunk is valamennyien, mi módon történjék ez igen fontos lépés, mely, mint az idézett értekezésben helyesen jegyeztetik meg, egész polgári törvénykezésünket megváltoztatja, s így egy új polgári törvénykönyv szerkesztését föltételezi? Ez azon pont melyre nézve roppant véleménykülönbség létezik. Egy rész az „uti possidetis" törvényes kimondása által a gordiusi csomó kettévágásában látja feteldhatásának egyed ütii lehetőségét A másik az ősiségi jogok visszakeresésére bizonyos határidőt óhajt szabatni, melyen túl minden további kutatások megszűnnének Végre Gosztonyi Miklós úr idézett értekezésében egy új módot indítványoz, mely, mint ő maga mondja, a két végpont között közepett áll, s az uti possidetisból a birtok rögtöni biztosítását elfogadva, a jogkielégítésre a határidőt célravezetőleg szabályozza. Az ősiség inegszüntetéséoek két első módjairól sokat mondtak és írtak már: fordítsuk figyelmünket ez alkalommal kizárólag a harmadikra. Gosztonyi Miklós úr indítrványa röviden ezekből áll. 1) Mondassák ki: hogy minden birtok azon kezekben marad, melyekben azt a törvény találta, 2) A követelőknek, kivétel né'kül, két vagy három évi határidő adatik, mely alatt jogaikkal előállhatnak 3) A perek eámtézésére az ország minden részeiben rendkívüli bírák rendeltetnek. Költségkímélés végett e célra a kerületi táblák és elsőbíróságú váltótörvényszékek használhatók melyekhez a bíróságuk alá eső megyékből két vagy három törvénytudó s egy vagy két királyi táblai bíró jőne. A fölebbviteí minden perekben a károlyi táblán keresztül, vagy ha lehet közvetlen is, a hétszemélyes táblára menne. 4) Rövid eljárási módot kell rendezni, minőnek mintáját a szóbeli perről, a kisajátításról, váltó- és csőd-eljárásról szóló törvényekben találjuk. Az elítélés érdemileg, minden kfogások mellőxésével, történik 5) Minden per kezdete hirdettessék ki a hírlapokban; hogy ugyanazon jogi beavatkozók jelentkezhessenek avégett hogy a törvényszék mindenekelőtt azt határozhassa meg, kié a követelők között a jog vagy követelés efeőobsége. 6) E között s a birtokos között pmbáltassék meg az egyezség. Ha nem sikerül, ítéltessék meg a per érdem Heg.