Vezér Erzsébet szerk.: Ifjú szívekben élek? Vallomások Adyról (Irodalmi Múzeum 3. Budapest, 1969)

Börcsök Mária

BÖRCSÖK MARIA Ady Endre 5o éve halott. Ha arra gondolunk, hogy az emberiség ősidőktől felhalmozott ismeretanyaga az utolsó 5 év alatt a duplájára nőtt, kitetszik, hogy 5o év milyen félelmesen hosszú idő. Ma már katedrára kerültek azok a fiatal magyar tanárok, akiknek a szülei iskolában tanulták költészetét. Ilyen vagy olyan előjellel, de tananyagként. Ady Endre klasszikus. Törvényszerű, hogy az lett, és semmiféle "mozgalmat" nem indithatunk annak érdekében, hogy ne. csak az legyen. Nagyon szomorú lenne, ha a mai tizenhatévesek olyan kipirult arccal, forradalmi öntudattal, vagy mondjuk sexuális kíváncsisággal lapoznák kötetét, mint nagyanyáik* A mai tizenhatéve

séknek mai költőkért kell rajongani. Akkor is, ha ezek a költők egyénenként esetleg nem mérhetők az ő mértékével. A költészet ereje szuggesztivitásában van. Az idegrendszernek azonban egyik legalapvetőbb tulajdonsága az alkalmazkodás. Tehát a szuggesztivitáshoz mindig uj módszerek,mindig uj eszközök kellenek. A szavakat, melyekből az érzékletesség kikopott, melyek színtelen—szagtalan absztrakciókká váltak, kihullatja a költészet. Yagy megpróbálja uj összefüggésekbe hozni őket, Ady Endréhez hozzászoktunk. Terseinek szépsége,