Vezér Erzsébet szerk.: Ifjú szívekben élek? Vallomások Adyról (Irodalmi Múzeum 3. Budapest, 1969)

Hajas Tibor

állandó szoros Kontaktusban áll a magyar történelem egészével, ami átsugárzik világválság-érzetére is, lehetetlenség külföldön megérteni egész háttere, környezete ismerete nélkül. Ráadásul fáziskülönbségben van, mint az egész magyar irodalom a legutóbbi időkig. Problémái külföldön már saját korában sem igen problémák,sem társadalmilag, sem művészileg. Ismerik a Kommunista Kiált ványt y a Tőkét

.Baudelaire—t.sőt Rimbaud-t,

Apoll

inaire-t ; Ady Nyugat-Európa szamára már ekkor is legfeljebb egzotikum lehetne. Igaz ugyan, hogy a művészetben másképpen kell megfognunk a meghaladottság fogalmát, mint a tudományban; egy világfelfogás aktualitása megszűnhet, hogy helyet adjon egy korszerűbbnek, egyik nagy lirikus viszont nem dönti meg a másikat. Ez a mellérendelés az értékek bizonyos rezervációjának képzetével jár - de konkrét hatásukban lemérve a müveket, mégiscsak a meghaladottság fogalmával is kell operálnunk. Ady eredményei,mint nemzeti kincs objektiválódtak, de egy részük hamarosan oda is került a kincstárba.Tudjuk viszont, hogy onnan bármelyik pillanatban használatba kerülhet, mert az igazi nagy művészet nyugtalan életet él.