Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)

Tanulmányok - Szabó Lilla: Kassák Lajos és a cseh avantgárd

fontos helyet adnak a világban és a társadalomban. Az új ember gondolkodásának, ösztöneinek és imaginációjának művelését, harmonikus alakítását és szocializálódásának nagyszerű funkcióját tulajdonítják a versnek. Tehát nemcsak megérteni, hanem először is megváltani az embert. [. . . ] arról van szó, hogy az új társadalomnak új típusú embert adjunk. [. . .] A kapitalista racionalizáció által mechanizált embernek újra harmonikus biológiai alapokra van szüksége: az új társadalomnak harmonikus, teljes ember kell. [. . .] A poétizmus elméletére épülő új költészet ehhez a kulturális forradalomhoz csatlakozik. Feladata, hogy minden megfelelő eszközzel, hanggal, színnel, fénnyel és mozgással fejlessze az érzékeket, és gazdagítsa az emberiség szenzibilitását [. . .] a szocializmus új életstílusa érdekében." Közös volt a magyar és a cseh avantgárd eszmevilágában a jövő társadalma' vetett hit. Bár ez a hit a poétisták megnyilatkozásaiból áttételesen hangzott ki, a magyar avantgardisták manifesztumaiból viszont annál nyíltabban szólt. A szavak asszociációs mezőinek, az új szókapcsolásokban rejlő lehetőségeknek a fölfedezése, a képversek alkotásának mámora a magyar költészetben igazán Kassák alkotásai, a cseh lírába'! pedig a poétisták, Neumann, Nezval és Seifert fantasztikus metamorfózisok benyomás it keltő képei nyomán indult el. A régi költészet az ideológiák, a logika és a szintézis területén mozog — fejti ki Nezval. Az új, elsősorban a vizualitáson, az elképzeléseken, az asszociációkon és az imagináción alapszik: „Amikor a szavak még újak voltak — írja a Kapka inkoustu (Tintacsepp) című cikkében

18 —.egymás mellett álltak, és világítottak állandósult intenzitásukkal. Végül gyakori használatuk által frázisokká változtak. [. . .] Arról volt szó, hogy fölfedjük a valóságot, és visszaadjuk a szavak legelső napi világító arcát és jelentését." Közös volt a két mozgalomban a konstruktivizmus jelenléte is. A fantáziát, az imaginációt, a spontaneitást fölszabadító, a cirkuszok és vidám parkok világát és a primitív népek művészetét magasztaló poétizmus Janus-arcu. A poétizmus egyik teremtője, Teige elméleti írásaiban egyszerre szól a „lírizmusról" és a konstruktivizmus tisztaságáról. De míg Kassák konstruktivizmusa az orosz kontruktivizmus példája alapján az építés, az eljövendő társadalom rendjének és tökéletességének eszméjét hirdeti és jelenti elsődlegesen, Teigénél a technika, a gép istenítése, a „Maschinenzeitalter" igézetében fogan a konstruktivizmus.

19 A nyugati technikai civilizáció nyomán merül föl nála a műalkotások konstruktív megjelenésének szükségessége. A konstruktivizmus formaelveit a „mindent felszabadító" poétizmus racionális oldalaként, gondolati és formai rendteremtőjeként, ellenőrző mércéjeként hirdeti egyrészt. A poétizmus első, általa megfogalmazott szellemében kifejti: „a konstruktivizmus munkamódszer, a poétizmus életatmoszféra."

20 A poétizmus konstruktivista irányelvei mellett létezik azonban ugyancsak a cseh avantgárd poétista mozgalmán belül a konstruktivizmus gyakorlati megvalósításának szándéka is. Teige már a poétizmus meghirdetésekor szerkeszti a Stavba (Építészet) nevű folyóiratot, amely a húszas években az architektonikus konstruktivizmus egyik európai központja. Az egyes számokban az orosz és nyugat-európai modern építészet képviselői szerepelnek. Teige már 1921-től élénk levelezésben állt Le Corbusier-val. Az sem lényegtelen, hogy a Devétsíl legagilisabb és legtevékenyebb szekciója az építészeti szakosztály, az ARDEV volt.