Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)
Tanulmányok - Botár Olivér: Kassák és az amerikai avantgárd
vált, a kortárs avantgárd képzőművészet, irodalom és zeneszerzés legjavát közölte. Az angol anyanyelvű olvasó a The Little Review révén ismerhette meg legalaposabban az 1920as évek nemzetközi avantgárd törekvéseit. Magyar művészek öt publikációval szerepeltek a lap hasábjain: az 1925. évi második számban rövid ismertető látott napvilágot Huszár Vilmos mechanikus táncfigurájáról, ugyanabban a második számban Péri László két térplasztikaterve, az 1926. évi első számban Tihanyi Lajos festménye és Moholv-Nagy fotófelvétele, a lap 1929-ben megjelent utolsó számában Moholy-Nagynak a szerkesztőség körkédésére adott válasza. Kassákkal kapcsolatos anyagot nem találunk a The Little Review-ban, bár Anderson és Kassák elküldték egymásnak lapjuk számait. E szerkesztőségi, szerkesztői kapcsolatra utal, hogy a Ma az 1924. júliusi szám hátlapján hirdeti Anderson lapját, és az is, hogy Kassák könyvtárában fönnmaradt a The Little Review négy, 1923 és 1926 között megjelent száma. A kapcsolat bizonyítéka még, hogy az amerikai folyóirat 1923 tavaszi számának címlapján szereplő Léger-vázlat, amely egy Blaise Cendrars-balett díszletének készült, a Ma 1924. szeptember 15-i zenei és színházi különszámában is fölbukkan. Gáspár Endrének a Ma 1924. július 1-jei számában megjelent s a Secess/o/7nal kapcsolatban már idézett lapszemléjéből tudjuk, hogy a maisták érdekes módon a The Little Review 1923—1924. őszi—téli számából szerezték az egyik legkorábbi információt a francia szürrealizmusról. Gáspár szemléjének e részlete a következőképp hangzik: „Figyelemre méltó benne René Crével egy cikke a modern francia líráról, melyben elszántan tiltakozik minden osztályzás vagy rendszerezés ellen, de a sorok közt sok érdekes gondolatot pendít meg, így a lírizmus forrásaként feltételezett szuperreális individuumról, mely André Breton szerint annak az automatizmusnak megjelölésére szolgál, mely nagyjából az álom állapotának felel meg, s melyről Breton — mint az éppen közeledő elalvás stádiumáról — azt állapítja meg, hogy tele van költői elemekkel és lehetőségekkel." A magyar és az amerikai avantgárd közötti kapcsolatok történetének másik érdekes mozzanata Kassák és Moholy-Nagy Uj művészek könyve című antológiájához fűződik. E nevezetes kiadványban az amerikai avantgárd három alkotása is helyet kapott reprodukció formájában: a pittsburgh-i Man Ray két dadaista fényképe, valamint Julian Freedman Alfred Kreymborg szövegére komponált A mi ablakunk című zeneszámának kéziratos kottája. Man Ray fotói közül az egyiket a Ma 1922. május 1-jei számában is közölték. Kassák Ezra Pound Leány és A tó szigete című költeményét is föl szándékozott venni az eredetileg Karaván címmel tervezett antológiába, ám a kiadókkal való egyezkedés során végül az irodalmi anyag közléséről lemondani kényszerült. 17 Évtizedek múlva úgy emlékezett, hogy az Új művészek könyvének a magyar és a német nyelvűn kívül volt angol nyelvű változata is. 18 Ez utóbbinak azonban mindmáig egyetlen példánya sem került elő.
