Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)

Tanulmányok - Botár Olivér: Kassák és az amerikai avantgárd

Az 1922. decemberi keletű első berlini számban jelent meg Kassák 19-es jelzésű költeménye, amely eredetileg a Ma 1922. július 1-jei számában látott napvilágot. Az angolra fordítót nem tüntették föl a Broom szerkesztői, ám tudjuk, hogy a fordítást Gáspár Endre végezte. Gáspár három Kassák-fordítása, közöttük a 19-es jelzésű költeménye később a Tisztaság könyvében is megjelent. Hogy Loeb 1922 novemberében Berlinbe érkezve találkozott-e az 1922. november 14-e és 25-e között szintén a német fővárosban tartózkodó Kassákkal, s megjelent-e például a maisták 1922. november 25-én a Der Sturm helyiségében rendezett bemutatkozó estjén, nem tudjuk. Mindenesetre Josephson a Broom berlini periódusáról szóló visszaemlékezéseiben a magyar „vörös" emigránsok sokaságáról ír, akik a nevezetes Romanisches Café egyik zugában tanyáztak. Részletesen beszámol a Moholy-Nagy Lászlóval történt találkozásról. E Josephson számára oly fontos eseményről a következőket olvashatjuk: „1923 telén, valamelyik estén Liszickij elkísért bennünket egy élénk berlini konstruktivista társaságba, Moholy-Nagyék stúdiójába . . . Annak ellenére, hogy MoholyNagy föltűnő szegénységben élt, s még bútora sem volt, rendkívül gavallér házigazdát ismertünk meg benne. Saját absztrakt festményei díszítették a helyiséget, de láttam gépplasztikákat is, az orosz Liszickij, Gabo és Tatlin müveit. [. ..] Szegények voltak a konstruktivisták; asszonyaik formátlan ruhákban jártak, de mindegyikük vidám volt, tele reményekkel és merész ötletekkel. Moholy-Nagy textildarabokkal letakart lécládákra ültetett bennünket. E ládák hatalmas levesestálat vettek körül. Mi, vendégek egyenként újra meg újra töltöttük tányérunkat [...], s vissza-visszatértünk ládánkhoz, így mulattuk át az estét valami gyenge bort iszogatva."

14 Josephson később is tartotta a kapcsolatot Moholy-Naggyal. A Broom márciusi számában, röviddel a Bauhausba történt meghívása és kinevezése után jelent meg Moholy-Nagy négy fotogramja. MoholyNagy elkészítette a Broom e számának címlaptervét is.

15 Ennek felhasználására azonban nem került sor. Kassák egy alkalommal hirdette a Broomox a Ma hátlapján, mégpedig az 1922. október 15-i számban. Ezenkívül négy Ma-számban jelentek meg a Broomma\ való kapcsolatot bizonyító publikációk: 1922 márciusában Medgyes Beaudouin-versfordításai, 1922 októberében Medgyes Teória és praxis című elméleti cikke, 1922 decemberében Cowley és Williams már említett költeményei és 1923. március 15-én Medgyes Geld und andere Mysterien című cikke. A Broom négy berlini száma után végleg elfogyott Loeb pénze, s ezért átadta a lapot Josephsonnak, aki 1923 tavaszán „hazautazott" vele Amerikába. Az 1924. januári szám egyben az utolsó is volt.

16 4. A The Little Review a harmadik amerikai avantgárd folyóirat, amelynek történetében Kassák-kapcsolatot mutathatunk ki. A folyóirat szerkesztője, Margaret Anderson is Európába „költözött" 1921-ben, hogy kihasználja a dollár erejét, és elkerülje az amerikai posta cenzúráját. Ám Anderson Loebbel, Munsonnal és Josephsonnal ellentétben nem ment tovább, Párizsban maradt. Lapja itt a nemzetközi avantgárd fontos fórumává