Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)
Tanulmányok - Botár Olivér: Kassák és az amerikai avantgárd
indult meg, a fiatal újat akaróké, akik vállvetve haladnak kereső útjukon az óvilág fiataljaival (Secession). Róluk az antológia még mit sem tud. Másfelől igaz, hogy amennyire előbbre jutott Amerika háború utáni generációja a háborúsnál, éppen annyira kiejtette magából a specifikusan amerikai jelleget, mely pedig többet jelent klimatikus beidegzettségnél és nacionális különállásnál. Amerika a technika korának korszellemét jelenti. Ám van valami az antológia költőiben, ami nekünk is sokat, sőt mindent mond: az a talán szintén tipikusan amerikai lendület és dinamika, mely a mi napjaink művészi törekvéseinek is eleven hajtóereje maradt." Az Egyesült Államokba visszatérve Munson odaátról még inkább úgy vélte, hogy az amerikai avantgárdnak kell tanulnia az európaitól. Sőt, a példaképet most már a közép-európaiakban, a folyóiratok közül pedig egyenesen a Mában látta. A Secession 1923 júliusában New Yorkban kiadott ötödik számában a riválisnak tekintett Diai című folyóiratot úgy marasztalta el, hogy a Diai helyett a Mát ajánlotta az amerikai olvasók figyelmébe: ,,A régi jövendölés szerint végül minden ember arra kényszerül, hogy maga főzze ki saját pálinkáját. A művészetet máris mindenki Közép-Európából kell hogy importálja saját magának. A Dial mint hivatalos importőr túl sok döglött halat halász ki a zavarosból. Richard Strauss portréja Max Liebermann tollából (született 1847-ben, a Berlini Művészeti Akadémia elnöke), Richard Specht véleménye Schnitzlerről, Stefan Zweig Dickensről .. . ilyesmit ideát is termelünk meglehetős mennyiségben. Mindez ellensúlyozására, izgatószerként a Kassák Lajos által szerkesztett magyar aktivista folyóiratot, a Mát javasolnám. Kísérleti tipográfia és kompozíció terén kiemelkedő eredményei vannak, Moholy-Nagy, Raoul Hausmann, Jacques Lipschitz, Picabia, Doesburg, Mondrian, Gleizes, Léger, Tatlin, Viking Eggeling, Man Ray, az orosz konstruktivisták legfrissebb munkáit közli, ezenkívül gyönyörű fotókat: hidakról, gépekről és New Yorkról, továbbá német, francia, orosz és amerikai avantgárd írókat jelentet meg fordításban — ez utóbbiakat eddig Malcolm Cowley, Gorham B. Munson és William Carlos Williams képviselik." 10 Munsonnak a Máról írott dicsérő, elragadtatott szavai azért is fontosak voltak, mert a Sécession! az angol nyelvű avantgardisták közül sokan olvasták, kis példányszáma ellenére nagy hatással volt az akkori amerikai irodalmi életre. Minthogy Cowley és Williams versei a Mában jóval Munson hazatérése után, az 1922. december 25-i keletű számban láttak napvilágot, biztosra vehető, hogy Kassák a Ma számait, legalábbis 1922 végén és 1923 folyamán Munson után küldte. Mégsem tartjuk valószínűnek, hogy Munsonon kívül sokan látták a Mát New Yorkban. A Secession mindig is irodalmi jellegű lap maradt, és 1924 elején meg is szűnt. A Secession megszűnését Kassák és munkatársai mint ,,a nemzetközi irodalom utolsó heteinek legsajnálatosabb eseményét" fogadták. Gáspár Endre a Ma 1924. július 1-jei számában a külföldi lapokról írott szemléjében a „hősi halottnak" kijáró megbecsüléssel méltatta a testvérfolyóirat érdemeit: „A Secession egész sereg egyéni hangú, olykor valóban internacionális jelentőségű embert hozott felszínre Amerika nagy irodalmi vadonéból ugyanakkor, amikor Anglia irodalma még múlt század végi álmát alussza. A Secession legutolsó, 1924 teléről datált száma is még annyira reprezentatív és felfelé mutató irányú, hogy a folytatás egyenesen beláthatatlan lehetőségekkel kecsegtetne."
