Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)
Tanulmányok - Csaplár Ferenc: Kassák és Szabó Dezső
Szabó Dezső e megnyilatkozásainak hatását fokozta az az írói magatartás, melyet Kassák Szabó Dezső novelláiból, a Pascal éjszakájából, a Morálból és mindenekelőtt a Don Kizsott apenitencián címűből kiérezhetett: Nagy Péter találó megfogalmazásával élve ,,az elszánt aktivizmus, az írói széppel való határozott szembefordulás a gondolati tartalom kiharsogtatása, mellbe ütő formában való közlése érdekében". Nagy Péter a novellista Szabó Dezsőnek a legfiatalabb írókra tett hatásáról szólva joggal állapítja meg: „éppen az eszmeiségnek, a politikumnak ilyen merész előtérbe lökése felelt meg az ő vágyaiknak és törekvéseiknek, nyitogatta a szemeket, és hegyezte a tollakat abba az irányba, melybe már Kassák is próbálkozik, s amerre merészen tovább menve rövidesen saját tábort toboroz." 13 Kassák Szabó Dezső írásai alapján vonzó emberi tulajdonságokra is következtethetett: bátorságra, szuggesztivitásra, dinamikusságra, szellemi nyitottságra, életszeretetre, a szegények és elnyomottak iránti szolidaritás érzésére. Számára is, akárcsak több nemzedéktársa számára, az 1910-es évek elején joggal tűnhetett úgy, hogy Szabó Dezső lesz — mint Bori Imre megfogalmazta — „vezére és szószólója azoknak az új törekvéseknek, melyek a Nyugatban már nem találtak otthonukra". 14 E meggyőződést tovább erősítette, hogy az 1913 októberében meginduló s működése rövid idejére az avantgárd színezetű új törekvések fórumává váló Május vezércikkeit Szabó Dezső írta. Az új irodalmi mozgalom szerveződését sejtető folyóirat első számában egyébként már együtt szerepeltek: Szabó Dezső az Esztétika című programcikkel, Kassák pedig egyfelvonásos szimbolikus játékával, az Isten báránykáNa\. ls 2. Ezek az előzmények késztethették Kassákot arra, hogy levélben kapcsolatot keressen Szabó Dezsővel. Az Életeimben Szabó Dezső úgy emlékezik, hogy a Don Kizsott a penitencián című elbeszélésének megjelenése után, azaz 1913 őszén írt neki először Kassák. 16 Maga Kassák az Egy ember életében az első levélváltást a világháború kitörését követő hónapokra teszi. „Azt hittem — írja —, már senki sincs körülöttem, mikor egy napon levelet kaptam Szabó Dezsőtől. Ismerem és szeretem az írásait, de személyesen még nem találkoztam vele, s eddig írásban sem váltottunk egymással szót. így kezdi levelét: » Kedves Barátom, engedd meg, hogy tegezzelek, mert úgy érzem, hogy a testvérem vagy, és szeretnélek megölelni.« S egy gyötrődő emberi élet kiált felém a papirosról. Siratja azelpusztulókat, és lázong az intézményes gyilkosságok ellen. A szavai olyanok, mintha megtüzesített vasdarabok lennének, élnek és égetnek." 17 A két emlékezés közül az időpontot illetően Szabó Dezsőé a pontos. Kassák emlékezése mint szépirodalmi ábrázolás hiteles, tényszerűen és a levélidézet pontosságát illetően azonban nem. Kassák hagyatékában tizenhárom Kassáknak címzett Szabó Dezsőlevél, a Szabó Dezsőnek címzett Kassák-levelek közül viszont csupán egyetlen maradt fenn. 18 Az eddig még publikálatlan anyag szerint Szabó Dezső első levele 1913. november 3-án, az utolsó 1917 őszén íródott. Kassák levele 1915. április 15-én keletkezett. Az 1913. november és 1915. április közötti időszakból nincs nyoma, emléke levelezésüknek. A tegeződést fölajánló Szabó Dezső-levél időrendben a tizenegyedik, s tartalma alapján nem keletkezhetett 1916 előtt.
