Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)

Tanulmányok - Csaplár Ferenc: Kassák és Szabó Dezső

egyidejűleg a Beteg a könyvek között című publicisztikával.

6 Kassák csupán egyetlen alkalommal, az 1930-ban közölt A Szabó Dezső-ügy és egyebek című írásában hozta egymással kapcsolatba Whitman és Szabó Dezső nevét. ,,Olyan élményemmé vált ez a cikk — írta ebben Szabó Dezső Tisza István elleni támadásáról —, mint jóval később Whitman versei. Ez után a hatás után Szabó Dezsőt még sokáig Whitman mellé képzeltem el magamnak."

7 Kassák ez alkalommal sem utalt arra, hogy Whitmanre Szabó Dezső írásai hívták volna föl a figyelmét. Ennek ellenére aligha lehet elképzelni, hogy a Nyugatot 1909 óta rendszeresen olvasó s Szabó Dezső megnyilatkozásait a Tisza István elleni cikk közzétételétől, azaz 1911-től kezdődően érdeklődéssel nyomon követő Kassák figyelmét elkerülték volna Szabó Dezső Whitmant magasztaló írásai, különösen a nevezetes, már címében, terjedelmében is föltűnést keltő futurizmustanulmány. Ha valakitől ösztönzést kaphatott az amerikai költő verseinek tanulmányozására s ezzel kapcsolatban saját költői hangjának megújítására, az mindenekelőtt Szabó Dezső lehetett. A futurizmustanulmányban Kassák magáról a futurizmusról is érdekes és föltűnést keltő gondolatokat olvashatott. A kortársak közül ugyanis alighanem Szabó Dezső látta legjobban az olasz mozgalom törekvéseinek aktualitását. Mint Bori Imre találóan megállapítja, már korábbi beszámolóiban is a mozgalomnak azokat a vonásait hangsúlyozta, melyeket a magyar irodalmi gyakorlatban időszerűnek érzett.

8 Marinetti Le monoplan du pape című művét például a következőképp jellemezte: „A költemény a modern energia, az erős élet, a hősies tett himnusza. Hadüzenet minden múltnak, tétlen álmodozásnak, beteges romanticizmusnak."

9 Még inkább egy új versigényt sugallt mindazzal, amit Luciano Folgore verseiről megállapított: „Valóságos leydenipalack-költészet ez: a fő eszköz Folgorénál is oly szavak és képek halmozása, melyek a lehető legintenzívebb energiával irridálják a tartalmat. És ez természet: egy költészet, mely az akarat költészete kíván lenni, oly eszközökhöz kell hogy nyúljon, melyek magukkal ragadó életáramot visznek az olvasó idegeire."

10 Magában a futurizmustanulmányban az olasz mozgalom „általános jelentését" összefoglalva új magatartás- és művészeteszményt hirdetett meg: „Elég volt százötven év romatnikus nyavalygása, a sok analízis, a sok kritika, tagadás, jajgatás; keresni kell a jövő pozitív alkotóelemeit. Ki kell alakítani egy lelket, mely az átmeneti kor elintézetlen kérdéseit — bármely irányban — elintézze. Hitet kell adni a világnak, mely égő fanatizmusban olvassza új egységbe a beteg kor terméketlen egyéneit, s új világrendben, jogban, művészetben adjon új halhatatlan formát az embernek. Ha korunk epikája és mitológiája tényleg az ipar, a kereskedelem, a tudomány: a művészet és költészet feladata, hogy ezeket éppoly termékeny epikus-mitologikus szeretettel gyökerítse lelkünkbe, mint ahogy a harc és egyház volt hajdan a köz-lélek eleme"

11 Kassák a l'art pour l'art ellenzésével, az erő és a tett magasztalásával, az irodalom társadalmi szerepének hirdetésével néhány hónap múlva immár személyes programként megfogalmazott esztétikai állásfoglalásban találkozhatott. A magyar protestantizmus problémája című vitacikkben a következőket olvashatta: „Én magam éppen olyan mértékben fütyülök a halhatatlanságra, mint a halhatatlanság reám. Minden vágyam az, hogy azok a problémák, melyek nálam napi fájdalmak, másoknak is fájjanak, másokat is gondolkodásra, akcióra, szóval: életre bírjanak. Innen van írásaimnak — talán esztétikátlan — túl erős dinamikája."

12