Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)

Tanulmányok - Csaplár Ferenc: Kassák és Szabó Dezső

CSAPLÁR FERENC Kassák és Szabó Dezső 1. Kassák 1911-ben figyelt föl Szabó Dezsőre. Ennek történetét két évtized múlva a következőképp örökítette meg: „Kávéházalji kezdő irodalmár voltam, faltam a kezem ügyébe került betűhalmazt, és eközben akadtam rá Szabó Dezső Tisza Istváról írott cikkére. Szinte megdöbbentő volt a hatása. Mint a világosság forrása világított elém, mint megtermékenyítő eső, megtermékenyítette erőimet. Bátor és öntudatos hang volt ez fiatal tanártól a magyar pusztaságban."

1 A fiatal Kassák a lázadás és újat akarás hangját az irodalmi nyilvánosság elé lépő Szabó Dezső többi megnyilatkozásából is kihallhatta, mégpedig épp abban az időszakban, amikor ő maga a társadalmi forrongások hatására költői hajlamaitól egyre idegenebbnek kezdte érezni a Nyugat artisztikus művészetét, s kereste az új hangon való megszólalás lehetőségeit. Az 1912-ben a Nyugatban megjelent magyar irodalmi témájú tanulmányokban az erő, az akarat és a tett magasztalásával, a l'art pour l'art ellenzésével, az irodalom társadalmi, szociális funkciójának hirdetésével találkozhatott.

2 1913 elején A futurizmus: az élet és a művészet új lehetőségei című tanulmányban már egy korszerű irodalmi program körvonalaira figyelhetett föl. „A költészet ezentúl — olvashatta a Nyugatban megjelent tanulmány Walt Whitmanről szóló fejezetében — úgy fogja visszaadni az egész életet, mint ahogy a fényképezőgép visszaadja az erdőt vagy a tengert minden titkos rezzenésében, viharos fel kavarodásában: mozgásban, mert minden megállapodás absztrakció. Minden dolog él, és minden dologban fut az élet: versed legyen az univerzális élet lázas lüktetése."

3 Egy esztendő múlva a Beteg a könyvek között című írás Whitmanről szóló sorait már egyenesen neki címzett üzenetnek érezhette: „Fióka-költők, miért nem repültök felé embert és dolgokat tanulni?"

4 Kassák Walt Whitman költészetével való találkozásának körülményeiről az Egy ember életében a következőket olvashatjuk: „Kezembe került a konzervatív Budapesti Szemle egyik száma, és hosszú, komoly elemzést találtam benne Whitman életéről és költészetéről. Verseit csak később ismertem meg, de a tanulmány elolvasása elegendő volt ahhoz, hogy a konvencióktól még inkább elszakadjam."

5 Az említett írás, Reichard Piroska tanulmánya 1914-ben jelent meg, Szabó Dezső futurizmuscikkét követően s nagyjából