Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)
Tanulmányok - Ferenczi László: Kassák és Cendrars
A kérdés megkerülhetetlen, még akkor is, ha nem tudok rá, és talán soha senki nem fog rá válaszolni: közvetített-e Szittya Cendrars és Kassák között? 4. Cendrars és Kassák pályaíve meglepően sok analógiát mutat. A magyar költő túláradó rokonszenvét részben talán ez magyarázza. Részvét, önigazolás és egy kettős portré megrajzolásának szándéka hatja át nekrológját és bevezető tanulmányát. Egy öreg ember számadása mindkét írás egy sokáig elhanyagolt nagy költőről. 1961-ben, Cendrars halálának évében Kassák hetvennégy esztendős volt. Mindketten 1887-ben születtek, közös kedvencükkel, Chagall-lal egy évben. Mindketten messziről érkeztek az irodalomba, Kassák a munkásmozgalmon, Cendrars csavargásain keresztül. Mindketten autodidakták voltak, bár Cendrars könyvtárkukacnak is nevezhető. Nagyjából egy időben jártak Brüsszelben és Párizsban, Kassák 1909-ben, Cendrars 1910-ben. Brüsszel mindkettőjük számára fontos volt. Kassák megismerkedett a Maison du peuple-lel, a választójogi reformot kiharcolt belga szociáldemokrácia kulturális fellegvárával, Cendrars pedig a francia Gourmont tanulmánykötetével, a Mystique iatine-ne\ (Latin misztika), mely életre szóló ihletője lesz. Egyébként A Tett első száma tisztelgő nekrológot közölt Gourmont-ról. Közös — és elhagyott — barát, Szittya bábáskodott Cendrars és Kassák indulásánál. Mindketten egy nagy és optimista művészeti forradalom második hullámában indulnak, akárcsak Chagall vagy Ezra Pound. (Egyébként az amerikai költő is rajongott Gourmont-ért.) Az első hullám szimbolikus nagy éve 1906, amikor Pablo Picasso megfesti az éppen néger témájú novellán dolgozó Gertrude Stein arcképét Párizsban, és a Párizst járt Ady kiadja Új versek című kötetét. A Cendrars—Apollinaire, illetve a Kassák—Ady viszony nem nélkülözi a hasonlóságokat, noha Kassák sohasem került személyes kapcsolatba Adyval. Apollinaire hét évvel volt idősebb Cendrars-nál, Ady tízzel Kassáknál. A fiatalabbak elismerték az idősebbek úttörő szerepét, de szinte azonnal trónfosztásra törekedtek. Talán sértődöttségtől hajtva is, mert a várt költővé avatást nem kapták meg tőlük. Apollinaire nem is válaszolt Cendrars-nak, Ady kitérően és lényegileg elutasítóan Kassáknak; mindkét esetben a kuliszszák mögött Szittyára hárult a felszentelés. Cendrars, a világjáró túlságosan is sterilnek és európainak érezte Apollinaire-t, Kassák, a munkás pedig Ady osztálygőgjéről és úri individualizmusáról beszélt. Az 1920 utáni négy évtizedben mindkettőjük többször megismétlődő élménye volt a hazai irodalmi életből való kiszorulás, a meg nem értettség. Cendrars-t az 1920-as évek második felében „korszerűtlenné" a szürrealizmus tette, a költő Kassákot pedig alig valamivel később az a nemzedék, amely a szürrealizmust is megismerve a Nyugat ellen forduló új népiességet választotta. Azaz Erdélyit Babits vagy Ady heiyett. Az életrajzi és irodalomtörténeti analógiákhoz társul a művek közötti hasonlóság. Az az évtized, amely a Húsvét New Yorkban megjelenésétől A ló meghal a madarak kirepülnek megjelenéséig terjed, a verses epika vagy a hosszú vers újraszületésének időszaka. Ebben az évtizedben írta meg Blok a Tizenketten-t, T. S. Eliot az Átokföldjét, és kezdte meg Ezra Pound a Cantók sorozatát. Mind A transszibériai expressz, mind A ló meghal a madarak kirepülnek egy
