Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)

Tanulmányok - Ferenczi László: Kassák és Cendrars

utazás története. Mindkettő egy önéletrajz töredéke, pontosabban Kassák esetében egyértelműen az, hiszen dokumentumszerű prózai változatát is ismerjük (a Csavargások könyve az Egy ember életében), míg Cendrars esetében csak föltehetően az. Kassák szerette, Cendrars nem szerette Verhaeren költészetét. De a belga költőnél két olyan motívum van, amely Kassáknál is és Cendrars-nál is lényeges elemmé válik. Először: valószínűleg Ensor hatására Krisztus Verhaerennél a lázadás vagy a forradalom szimbóluma lesz.

12 Ez a szimbólum jelen van Cendrars és Kassák költészetében is. Másodszor: valószínűleg Verhaeren az első európai költő, aki a különböző nagyvárosok nevét egymás mellé írja le, a térbeli és időbeli egységet jelképezve. Ezt folytatja majd Cendrars, Kassák és az októberi forradalmat megfilmesítő Eizenstein, amikor a Téli Palota bevételének idejét a világ különböző óráin mutatja. A térben, időben és szemléletben való mozgás az 1910—1920-as évek hosszú versének vagy epikus versének egyik megkülönböztető sajátossága a XIX. század rövid, többnyire parnasszista vagy szimbolista versével szemben. Pound első Cantó\a is az utazás motívumával zárul, és a ma még definiálatlan műfaj egyik jellegzetes terméke SamtJohn Perse Anabázisa. Hogy hatott-e Apollinaire vagy főként Cendrars Kassákra, amikor A ló meghal a madarak kirepülnek című költeményét írta, nehezen eldönthető kérdés. Rónay György elemzéseiből nyilvánvaló a tanulság: bátoríthatták.

13 Kassák már korán megpróbálkozott az epikus-ciklikus formák föltámasztásával; első verseskötetének címében az ,, Eposz" szó nagyon is hangsúlyos. Tagadhatatlan a rokonság >4 transzszibériai expressz és A ló meghal a madarak kirepülnek között, de a különbség talán lényegesebb. Cendrars és Kassák egy diadalmas és optimista jövőtudatú művészi forradalom árján nőttek fel, mégis az idő más dimenziójában beszélnek. Cendrars a Húsvét New Yorkban című „profán zsoltárt" (Kassák definíciója) és A transzszibériai expresszt az első világháborút megelőző két esztendőben írta. Kassák viszont a háború után, két bukott forradalmat követően alkotta meg művét. Cendrars-ral a diadalmas, hódító ifjúság szól, Kassák a diadalmas és hódító ifjúságra emlékezik. Cendrars jelen idő. Cendrars előttünk, művének olvasása közben barangol New Yorkban, és utazik a transzszibériai vonaton. Kassák költeményének olvasása közben a szerző rendíthetetlen akaratát érezzük, hogy áthidalja a szakadékot az elbeszélés ideje és az elbeszélt ideje között. A transzszibériai expressz és A ló meghal a madarak kirepülnek az idő és tapasztalat két partjáról beszélnek egymáshoz. . . JEGYZETEK 1. Nagy Géza: Cendrars és Kassák. In: Eszmei és irodalmi találkozások. Szerkesztette: Köpeczi Béla és Sőt ér István. Bp., 1970. 405-420. 2. Vö. Marc Alyn: La Nouvelle Poésie Franciásé. Paris, 1968. 3. Blaise Cendrars vous parle. . . Propos recueillis par Michel Manoll, montage par Albert Riéra, in D'Outremer a indigo, etc. Bibliographie inédite étabile par Hughes Richard. Paris, 1965. (Biaise Cendrars Összes művei. VIII. kötet) 556-559. 4. Robert Goffin: Blaise Cendrars, ce précurseur. Revue Générale Belge. Bruxelles, 1961.; Entrer en poésie. Paris, 1948. 159-170.; A költészet Ariadné-fonala. Bp., 1964. 318-335.; Souvenirs à bout portant. Charleroi, 1979,93-95.