Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)

Tanulmányok - Szabolcsi Miklós: Az átértékelt átértékelés (Kassák Lajos 1934-ben)

Kétségtelen: Molnár Erik nem elsősorban Kassáknak a konkrét politikai helyzetre vonatkozó megállapításaival foglalkozik — feladatának a Kassák által papírra vetett gondolatmenet szétboncolását, analógiák és források megtalálását, Kassák „minősítését" tartja. Mindenesetre: a Komintern VII. kongresszusának évében a „szociálfasiszta" minősítés — bár beleillett a magyar párt akkori vonalába - történetileg legalábbis elavultnak minősíthető. A Napjaink átértékelésének szóbeli visszhangjára csak következtethetünk: részint magának Kassáknak egy utalásából a második folyóiratbeii folytatás kezdetén („a cikkemmel kapcsolatban pesszimistának minősítettek, fejtegetéseimet nem tartják kívánatosnak a mozgalom szempontjából"

37

), részint abból, hogy sem a Szocializmusban, sem a Népszavában nem jelent meg a cikksorozatról semmi, pedig Kassák ez időben is a szociáldemokrata párt tagja, kevéssel utóbb, 1934-ben már a Szocializmus cikkírója, a Népszavában pedig 1934 januárjától szinte állandóan jelen van szépirodalmi alkotásaival. Biztosra vezető, hogy ez a hallgatás az egyet nem értés jele volt.

38 3. A későbbi irodalomtörténet-írás érintőlegesen foglalkozik csak a Napjaink átértékelésévé. A hatkötetes irodalomtörténet megfelelő fejezte úgy ítéli, hogy az 1931-es moszkvai támadások után és következtében is „a költő alapvetően hibás politikai és esztétikai koncepciója újabb torzításokkal bővülhet. Különösen azután, hogy a hitleri fasizmus Németországban tragikus körülmények között uralomra jutott. Kassák a leverő eseményben ismét csupán saját nézeteinek igazolását látja." A fejezet szerzői ennek példájául idézik művét.

39 A később, 1971-ben megjelent, de korábban elkészült A magyar irodalom története 1905-től napjainkig Kassák-fejezete (Béládi Miklós munkája) már nem tér ki a Napjaink átértékelésére. Viszont ugyancsak Béládi Miklós Kassák-tanulmányában tömören és találóan említi.

40 Részletesen szól róla Bori Imre: „Kassákot egyfelől a magyares nemzetközi munkásmozgalom újabb hullámvölgyének, válságának jelentkezése s az erősödő terror ténye foglalkoztatja, másfelől Hitler és a fasizmus uralomra jutásának okai és következményei érdekelték. Kassák is tisztán akart látni, holott a korszak bonyolult szövevényében ő sem láthatott tisztán minden kérdést, aminek az lett a következménye, hogy helyesen feltett kérdéseire problematikus feleletet tudott csak adni, csatázva mind a szociáldemokrácia, mind a kommunista mozgalom gyakorlatával, szervezeti formáival, munkamódszereivel és jelszavaival. Kassák azonban nemcsak a mozgalom gyengeségein vagy az ellenfelek erejének tényén inszisztált, hanem a munkásmozgalom elméletének a megmerevedését is meglátta. Dogmatizmust emlegetett, s egy új Marxnak a munkáját hiányolta, az új társadalmi-politikai körülményeknek új elméletét sürgette, másfelől a munkásmozgalom elpolitizálódásának kérdését vetette fel. Kritikai éllel készült tanulmány a Napjaink átértékelése.'

Al