Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)

Tanulmányok - Tasi József: Kassák és Móricz Zsigmond

fgy fogalmazza meg a Munka-kör később gyakran ismételt,a falukutatók ellenében hangoztatott állásfoglalását: „a polgári szociológia inkább irodalom, mint tudomány."

43 Ezt a definíciót Kassák Lajos szinte szó szerint átvette .4 tardi helyzetről, Szabó Zoltán könyvéről ugyancsak 1936 májusában publikált tanulmányában — „inkább szépirodalmi kísérletnek, mintsem tudományos munkának hat"

44 —, egy évvel később pedig megismételte Szalatnai Rezsőnek adott nyilatkozatában: ,ß falukutatás elsősorban tudományos feladat, a mai szociográfusok azonban inkább irodalmi módon nyúlnak hozzá." Elismeri, hogy a Magyarország felfedezése sorozat munkatársai között szakképzett írástudók is vannak, mint például a Futóhomok szerzője, Erdei Ferenc, de hiányolja, hogy „az egész új munka nem szerves folytatása a régi Huszadik Század társadalomtudományi munkásságának".

45 Nem érdektelen Kassák nyilatkozatát összevetni Jászi Oszkárnak a kontinuitás kérdéséről Hatvány Lajossal polemizáló tanulmányával, melyben örömmel üdvözli a falukutatókat: „Féja Géza, Illyés Gyula és társaik írásai nemcsak a régibb kezdeményezések folytatása, hanem új beteljesedés." S ami a legfontosabb, elődeikhez való viszonyukat is megértéssel szemléli. „Sok minden mástakarnak, mint mi, és főleg másként akarják; de végre is mesterükként tisztelik Adyt, akiről mindenki tudja, hogy száz százalékig szolidáris volt mindazzal, ami a Társadalomtudományi Társaság és a Huszadik Század jegyében történt. Sapienti sat."

46 Kassák elismeri a fiatal szociográfusok jóhiszeműségét, de — szerinte — „kétségbevonható munkásságuk végső célja és eredménye. A mozgalomnak roppant konjunkturális ereje van a mai szélsőségek vad zajlásában, úgyhogy igen könnyen kihasználható épp azon az oldalon, melytől a mozgalom állítólag távol áll, a nyilaskeresztes fasiszták oldalán."

47 Kassák aggodalma nem volt alaptalan. A jobboldali radikális sajtó valóban megpróbálta a népi írói mozgalmat a saját szekerébe fogni. A mozgalom jelentős egyéniségei közül azonban egyedül Erdélyi József volt az, akinek egyik kötetén — Kovács Imre szavával élve — ,ß nyilaskereszt megjelent".

48 Ő azonban nem sorolható a szociográfusok közé. Vegyük szemügyre, hogyan minősíti a falukutató irodalom konkrét alkotásait Kassák folyóirata, a Munka. Kassák Lajos — mint láttuk - máshol nyilatkozott.

49 Főmunkatársai közül Tamássi György és Gró Lajos szemlézik a falukutatók könyveit. (Érdekes, hogy Illyés Gyula klasszikus alkotásáról, A puszták népérő\ nem írnak, és a Kassák által nagyra becsült Erdei Ferenc műveiről sincs véleményük.) Tamássi György először Veres Péter Az Alföld parasztsága című könyvét bírálja. A művet „a »parasztirodalom«-konjunktúra" termésének minősíti. Az író szerinte idealizál, „.. . nem azt mondja el, miért olyan az alföldi parasztság, amilyen, hanem azt, hogy szerinte milyen az az idealizált típus, amely ősi vagy legalábbis régi állapotában volt. Ez pedig a társadalomkutatót, mint a valóságban nem létező jelenség, nem érdekelheti." Könyve negatívumot negatívumra halmoz: „Kultúrellenessége, antiszemitizmusa, bizonyos faji kiválóságok túlzott hangsúlyozása, a kapitalizmus helyett a kapitalisták szidása mindenesetre oly tényezők, melyek egy haladó beállítottságú és tudományos igényképességekkel fellépő munkánál legalábbis kissé — szokatlanok."

50 A Munka 1936. júniusi számában két könyvről közöl kritikát Tamássi György. Magyarország és Európa címmel Németh László Magyarság és Európa című monográfiáját ismerteti. Helyesen látja, hogy Németh László az új nemzedék azon írói közétartozik,