Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)

Tanulmányok - Tasi József: Kassák és Móricz Zsigmond

érzem, ha írójától semmi egyebet nem olvastam volna, akkor is pontosan tudnám, ki ő, és hol a megérdemelt helye irodalmunkban. De persze egészen más kérdés, hogy ki milyen helyet érdemel, és milyen helyet kapott ennek a munkásságnak ellenértékéül. Ady szavai a magyar sorsverésről azonmód Móricz szájából is kiszakadhatnának."

37 Az Erdély -trilógiáról mondottakhoz két megjegyzés kívánkozik. Kassák folyóiratában, a Munkában 1935 májusában közölte Murányi Kovács Endre részletes elemzését Móricz Zsigmond történelmi regényéről.

38 Murányi Kovács Endre - a szakirodalom által teljesen elfelejtett — értékelése Kassákéval azonos. Második megjegyzésünk a regény korabeli visszhangjára, helyesebben e visszhang elmaradására vonatkozik. Nemrégiben publikáltuk Móricz Zsigmond és Hegedűs Lóránt 1935-ös levelezését. Móricz barátja, a konzervatív körökhöz tartozó liberális politikus és literary gentleman Hegedűs Lóránt hírlapi cikkeiben és Móricznak írott levelében egyaránt nehezményezte, hogy a Petőfi Társaság az 1934-es év történelmi regényeit díjazva Pékár Gyula ,Attila című unalmát", a Klebeisberg Kunó Bizottság pedig Gulácsy Irén „igen rossz történelmi regényét, 4 kállai vőlegényt tartotta koszorúra érdemesnek" — Móricz Zsigmond Erdélyéről meg sem emlékezve.

39 Kassák — és lám, Hegedűs Lóránt! — álláspontját az eltelt fél évszázad igazolta. Kassák remek Móricz-tanulmányát a nagy író híveinek és tanítványainak meglehetősen elmarasztaló bírálatával fejezi be. Számon kéri Móricztól a tervezett Dózsa Györgyregényt: „Nyúljon hozzá ehhez a nagyszerű témakörhöz, különben elpacsmagolják előle álcázott követői,

40 akik az ő nyomdokában indultak el, anélkül hogy tehetségben vagy bátorságban túlszárnyalták volna, ma háttal állnak felé, mint akik megtagadták mesterüket. [. . .] Úgynevezett falukutatóink a szociológia korszerű tudományát nagyon is nélkülöző és könnyen írói dilettantizmusban marasztalható könyvei valószínű, hogy nem születtek volna meg Móricz Zsigmond mélyről fakadt szuggesztív erejű elbeszélései és anyagismeretben oly gazdag és pompásan megírt cikkei nélkül, s ma láthatjuk, hogy a mester előtt, ki még ma is fúr-farag anyagán, a követők politikai ügyeskedéssel, kevés felelősségtudattal és hangfogók nélkül játsszák szerepüket." Kassák törekvése világos: el akarja szigetelni Móriczot követőitől. Kijelenti, hogy ,A boldog emberben a mai falu lelke sugárzik szét"; ugyanezt a kisugárzást megtagadja a falukutatók szociográfiai munkásságától. Kassák idegenkedése politikai okokra vezethető vissza. Elítéli a Márciusi Front íróinak önálló parasztpárt alakítására tett kísérleteit. A Munkában, Kassák folyóiratában nyomon követhető véleményének kialakulása. A csehszlovákiai sarlósok vigyázó szemüket már az 1928. augusztusi zászlóbontáskor Móriczra és Kassákra vetették. Röpiratuk, a Vetés az ajánlott folyóiratok között a Munkát is felsorolta; számukra esemény volt Móricz Zsigmond és Kassák Lajos egy-egy látogatása. A Sarló 1931-es országos kongresszusa elkötelezte magát a szocializmus eszméi mellett. Szellemi vezérük, Balogh Edgár hamarosan Az Út segédszerkesztője lett Fábry Zoltán mellett. Az érsekújvári születésű Jócsik Lajos is végigjárta „a regösjárástól a munkásmozgalomig" vezető utat.

41 A Sarló említett kongresszusán éppen ő (és Zsolt László) tartott referátumot a szociológiáról.

42 A sarlósok közül Jócsik Lajos a szociológia és szociográfia marxista megalapozására törekedett. A Munkában 1935—1937 között három elméleti írása jelent meg. A másodikban — Alkotó szocialista társadalomtudományt —