Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)
DOKUMENTUMOK - Babits irodalomelméletének öt egyetemi előadása Szabó Lőrinc lejegyzésében (1919. május 7., 8., 12., 14. és 15.)
ban. A miliő hatása tehát nagyon lassan történt. Laurie Magnus 15 az újabb angol irodalomról írt könyvében annak tulajdonítja az angol irodalom nagy romantikus újjászületését a XIX. század elején, hogy a XIX. század angol költői más miliőben éltek, mint a XVIII-ban. A romantika angol költői a főváros, London lakói voltak. A XIX. század elején az angol irodalom decentralizálódott, a költők falusi magányban éltek, s Laurie Magnus azt hiszi, hogy ilyenformán a költészet azért alakult át, azért állt általában közel a természet pompájához, mert a költők azt most közelebb látták magukhoz. Igen vagy nem — felvethetnénk, hogy az angol költészet romantikussá válásával egyidőben következett be ugyanez Németországban, Franciaországban (kis idő különbséggel), tehát európai az áramlat. Tehát a változás oka nemcsak az angol költők körében volt — a világnézet változása hozta létre. Éppúgy egész valószínű, hogy ahhoz, hogy a közép-amerikai költészet átalakuljon, nem volt elég a miliő változása, hanem az hosszú évek műve, mert akkorra a világnézet is átalakult. Tehát nem a miliőben, hanem a világnézet átalakulásában kell keresni az okát az angol irodalom eddigi útjának. 1919. május 12. Miért ebben az időben jelenik meg az új világnézet, hiszen mások ugyanebben a világban élve, ugyanezt kifejezhették volna. A világnézet mindig egy általános dolgot mondhat csak, semmit az egyéni változásról. A végső megoldást tehát csak az egyéniségben fogjuk keresni. Ez volt az első gondolatmenetünk, tekintsék ezt a mondanivalónk vázlatának. Most külön fogjuk mind a három lehetséges változás okát vizsgálni. Először a miliőt, s azután a világnézet változását, azután az egyéniségek hatását és ezekután a nyelvét: mennyi részük lehet az irodalom fejlődésében? Amikor az első kérdés felmerül — a miliő változásának hatása az irodalmi formák változására —, lehetetlen, hogy fel ne merüljön egy név, aki a magyar kritikai irodalomra egészen elöl, nagy hatással volt. Ez a név a homme positiviste emberének neve. Tudjuk, hogy az újabbkori irodalomkritika valóban teljesen Taine hatása alatt áll. A magyar szellem a legnagyobb készséggel fogadta be ezt a hatást, sőt az a csodálatos tünet jelentkezik nálunk, a mi kritikáink szellemében, hogy Taine előtt már ugyanezek a gondolatok jelentkeztek a magyar kritikában, amelynek Taine olyan világra szóló kifejezést adott. Arany János kritikai tevékenységére utalok, aki egy más, most bennünket nem érdeklő kérdésben is megelőzi Taine gondolatait, éspedig az eszményítés kérdésében, amikor 1861-ben megírta Vojtina Ars poétikáját, amelynek egész poétika-doktrínája mint költemény lépett elénk, megelőzte a Taine eszményítés doktrínáját, amelyet ő csak 1867-ben fejtett ki a kérdésről Az eszmény a művészetben-rő\ tartott előadássorozatban, amelynek címe: De l'Idéal dans l'Art. iG Aranynál egyébként is számos ötletet találunk, mely Taine-féle gondolatoknak rokona. Hogy Arany miből ismerhette Taine gondolatait, arról bevallom, nem tudunk pontosan beszámolni. Valószínűnek tartom, hogy Arany gondola15 Valószínű Laurie Magnus: English Literature in the Nineteenth Century: an essay in criticisme. (London, 1909.) című művére utalhat Babits. (Az eddigi szövegkiadásokban ez a név két változatban szerepelt: Laurie ill. Maurice Magnus.) 10 Hyppolite Adolphe Taine: De l'idéal dans l'art. (1867.)
