Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Kabdebó Lóránt: A költő és egy szerkesztő (Babits és Balogh József kapcsolata)
ban csak írói teljesítményében méltányolt költő számára. És ezáltal kitágította a Babits-olvasók táborát. Természetesen ezzel saját társaságai méginkább nyertek: a tudósként is kiváló filológusnak minősülő, nagynevű költőt mutathatták fel munkatársaik között. Kérdés, nem jelentett-e mégis elvfeladást Babits esetében a Balogh vállalkozásaiban való résztvétel ténye is? Kétségtelenül integrációt jelentett a hivatalos Magyarország egyfajta kezdeményében. De ez a kezdemény éppen az Akadémia, az egyetemek és az irodalmi társaságok színvonalat tartani nem tudó konzervativizmusával szemben a korszerű tudományosság fóruma kívánt lenni. És ennek megvoltak a hatalmi, gazdasági és tudományos feltételei. Az első megmaradt, 1928. augusztus 28-áról keltezett Babitsnak szóló levél fejrésze a következő névsort tartalmazza: „Magyar Szemle. A szerkesztőbizottság elnöke: gróf Bethlen István. Szerkesztőbizottság: Gombocz Zoltán, Gratz Gusztáv, Gyaíókay Jenő, Herczeg Ferenc. Hóman Bálint, Jancsó Benedek, Kenéz Béla, Báró Kornfeld Móric, Kornis Gyula. Lepold Antal, Magyary Géza, Petrovics Elek és Ravasz László. Szerkesztő: Szekfű Gyula/' Az 1932-ben megjelenő Amor Sanctus kötet hirdetésében olvashatjuk azt a környezetet is, amelyikben Babits művei megjelentek. „Kincsestár. A magyar irodalom egyetlen olcsó, tudománynépszerűsítő sorozata [. . .] A sorozat minden tudományágra kiterjed. Elsőrendű szakemberek tollából rövid, élvezetes, könnyen áttekinthető és általánosan érthető összefoglalásokat közöl. 1933 tavaszáig közel 50 kötet jelent meg. Ezek között a következő irodalmi művek: Babits Mihály: Dante (37), Kállay Miklós: A legújabb líra a világirodalomban (39), Pukánszky Béla: A német irodalom kis tükre (35), Szerb Antal: Az angol irodalom kis tükre (33), Várady Imre: Az olasz irodalom kis tükre (34)." A Magyar Szemle könyvei sorozatban Babits himnuszantológiája a 6. kötet. Előtte a következők jelentek meg: Szekfű Gyula: Bethlen Gábor, Weis István: A mai magyar társadalom, Hóman Bálint szerkesztésében tizenegy szerzőtől: A magyar történetírás új útjai, Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei, Farkas Gyula: A „Fiatal Magyarország" kora, és a Babits-kötet után következő: Julier Ferenc: 1914—1918. A világháború magyar szemmel. A színvonal egyértelműen nem kompromittáló, bárha a szemlélet a Babitséhoz viszonyítva konzervatív. Ugyanakkor jelen esetben a minőségi elv döntő primátusa a meghatározó, úgyhogy Babits részvétele semmiképpen sem keltheti az elvfeladás látszatát. Jelenléte inkább jól előkészített és megbecsült vendégfellépésnek tűnhet fel. Annál is kevésbé látszhatott elvfeladásnak ez, mivel éppen az első részvétel a legtökéletesebb telitalálat a kapcsolatfelvétel szempontjából. Dante vitathatatlanul a világirodalom egyik legnagyobb alakja, konzervatív szempontból is kifogástalan, a középkori vallásosság összefoglalója. Kaposy József, A Szent István Társulat volt igazgatója, a kitűnő Dante-tudós már nem él, 5 ugyanakkor a filológusi végzettségű Babits Mihály teremtette meg a század addigi legnagyobb műfordítói eredményét, a Komédia fordítását. A Magyar Szemle Társaság programja és igénye mellett mást nem is lehetne felkérni erre, és ezt a felkérést, egy tudományos értékű népszerűsítő esszé megírását nem lehet visszaa Kaposy József irodalomtörténész (1863—1922), a Nyugatban Babits búcsúztatta : Kaposy Józsefről. 1922. 1309—1311. 1.
