Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Csaplár Ferenc: Babits és Kassák. Függelék: Babits Mihály: Válasz Kassák Lajosnak és Császár Elemérnek
és „érthetetlen érzelmességét" bírálta. Örá gondolt, mikor a kritika miatt megsértődő művészt „magától eltelt titánnak", vagy „a legendás tisztaságában elemésztődött aggszűznek" nevezte. Babitsnak a Nyugat szerkesztőségében és a Baumgarten-alapítványnál betöltött hatalmi helyzetére célzott, mikor azokról szólt, akik „úgy érzik, hogy ők egy front, az irodalom frontjának isten kegyelméből való uralkodói". 28 Babits Kassáknak a szocialista világszemlélettel azonosuló, a valóság feltárására törekvő, az olvasókat társadalmi cselekvésre ösztönző irodalomeszményére Az írástudók árulása című tanulmányában reagált. Kassákra célzott, mikor „a szocialista írástudókat", az „aktivistákat" emlegette, mikor szemükre hányta, hogy „egy világnézet katonáivá szegődtek", mikor azzal vádolta őket, hogy az osztályharc kedvéért elárulták az írói hivatást, mikor elmarasztalta a mindennapi valóságnak az irodalomba való benyomulását. Fejtegetéseinek végén nem kevesebbet állított, mint hogy Magyarországon a nyilvános véleménymondás lehetőségei korlátozatlanok. 20 Kassák, akinek a még Bécsben írott és kiadott Álláspont című röpirata miatt állandóan számolnia kellett a letartóztatás és a fogházbüntetés veszélyével, s akit az ügyészség a Dokumentum majd a Munka megindulása után beidezésekkel szinte sorozatosan zaklatott, joggal tartotta Babits írását a szocialista irodalom elleni fellépésnek és a tények megszépítésének. A Babits cikkéhez való hozzászólásra végül a Baumgarten alapítvány első díjainak kiosztása késztette. Kínzó anyagi gondjai közepette, húszéves írói munkássága és az Egy ember élete hatalmas sikere alapján úgy érezte, aligha van író kortársai között olyan, akit jobban megilletne az alapítvány díja vagy segélye, mint őt. Saját keserűségének és csalódottságának engedett szabad folyást, mikor a Munkában az alapítvány „baráti és asztaltársasági alapon" történő kezelésével vádolta Babitsot, s őt tette felelőssé Cholnoky László öngyilkosságáért. 30 Babits kurátori tevékenységében egyébként nemcsak Kassák látott politikumot és személyes elfogultságot, hanem többek között a jobboldal vezető irodalomtörténésze, Császár Elemér is. Ám amíg Kassák a díjazottak listájában a baloldali írók rovására történt megalkuvást észlelt, addig Császár Elemér ugyanebben a listában „határozott baloldali tendenciát" fedezett föl, s „a jobboldali irodalom lenézésével" vádolta Babitsot. 31 Babits — mint Kassáknak és Császár Elemérnek címzett, ám közzé nem tett válaszából, melyet függelékként közlünk, kiderül — a két ellentétes irányból jövő támadásban saját elfogulatlanságát vélte igazolva látni. Azzal érvelt, hogy Kassák és Császár Elemér vádjai „egymást semmisítik meg". Az Űj Nemzedék című napilapnak 1929. január 18-án a díjkiosztás előtt megjelent híradásából kiderül: Babits a kuratórium tanácskozásai során arra hivatkozott, hogy az alapítványt tevő Baumgarten Ferenc a Zirkus Reinhardt című pamfletjében az expresszionista, aktivista irodalom és művészet ellen foglalt állást, s ez eleve kizárja, hogy a végrendeletét végrehajtó bizottság az aktivista, expresszionista irodalom képviselőjeként számontartott Kassáknak ítélje oda az egyik díjat vagy segélyt. Baumgarten Ferencnek az expresszionizmussal kapcsolatos, 1920-ban megjelent elmarasztaló állásfoglalása egybecsengett azzal, amit Babits a Magyar 28 Kassák Lajos: A hiányzó kritika — Levél Osvát Ernőhöz. Korunk 1927. 12. sz. 835. 1. 23 Babits Mihály: Az írástudók árulása. Nyugat 1928. II. 364—366. 1. 30 Kassák Lajos: Baumgarten-alapítvány és az írástudók árulása. Munka 5. sz. (1929. febr.) 153. 1. ; Kassák Lajos: Baumgarten-alapítvány és a szegény író humora. Munka 5. sz. (1929. máj.) 219. 1. 31 Császár Elemér: Széljegyzetek az első Baumgarten jutalmakhoz. Irodalomtörténet, 1929. 61—69. 1.
