Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Tasi József: Babits, Zsolt Béla, Hatvány és József Attila (Adalékok a „Tárgyi kritikai tanulmány" történetéhez)

„Kedves Mihály, gondolom, most már ezt a kéziratot átadom Supkának s remélem, Bölöni Farkassal több szerencsénk lesz. Azt is majd két részben kell adni, de a két rész különválasztható ... [.,-.] Remélem, hogy délelőtti vizitem nem szökkentette fel a hőmérőt... [. . .1 Szívesen köszönt, minden jót és kézcsókomat [,] új kézirattal legközelebbi viszontlátásig [:1 Hatvány Lajos."

191 Hatvány Lajosnak nem jelent meg egy írása sem a Babits-szerkesztette Nyugatban, Epilógus 1937. december 8-án Zsolt Béla írta az Újság József Attila-nekrológját: „József Attila vasárnap este óta a szárszói temető árkában fekszik, közel az országúthoz. Az útszéli parcella holtában is otthonos lakóhelye a költőnek, aki Ady Endre halála óta a tizenöt legjobb és legmaradandóbb verset írta . . . Babits Mihály az írók két háború közt előszavában rezgináltan mondja: „Voltak írók, kikről személyes okok gátolták, hogy szóljak. József Attila szegény maga tette ezt számomra nehézzé."

192 Ezzel zárul a „Tárgyi kritikai tanulmány" története. HM OSZK Fond m/557/4. 1(0 Babits Mihály: Írók két háború között. Bp., 1941. 11. !.