Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Csaplár Ferenc: Babits és Kassák. Függelék: Babits Mihály: Válasz Kassák Lajosnak és Császár Elemérnek

CSAPLÁR FERENC: Babits és Kassák í. Kassák, akár századunk első évtizedének a kortárs magyar irodalom iránt érdeklődő többi olvasója 1908-ban A Holnap című antológiában találkozott először Babits nevével és verseivel. E találkozásról Kassák önéletrajzi művében, az Egy ember életében a következőket olvashatjuk: ,,A könyvet elkértem, és egész éjszaka fennmaradtam a megfejthetetlennek látszó írásokkal. Jóakarattal és végtelen kíváncsisággal nyúltam a könyvhöz, valósággal barátkoztam vele. Megnéztem az írók arcképeit, mintha személyesen is meg akartam volna ismerkedni a versek íróival. Nem találtam rajtuk semmi különöset. Babits Mihály versei előtt azonban a fénykép helyén egy kis rajz volt varjúkkal, amint azok a dombok felett repülnek. Ez valami izgató volt, kérdeztem magamtól: vajon ennyire szégyenlős, vagy ennyire csúnya, vagy pedig egyszerűen csak affektál ez az ember? Mi oka lehet annak, hogy így elrejti magát. Néztem a kis rajzot, s lassan imponálni kezdett nekem, aki akármi okból is meg merte bontani ennek a különben rendetlennek látszó könyvnek a rendjét. Az ő verseit olvastam el először. Nem értettem meg, de mégis valami váratlan örömérzés ébredt fel bennem, valami új, eddig nem ismert kielégülésfélét éreztem."

1 A költői mesterséget a Népszava költőitől ellesni próbáló, Gyagyovszky Emil, Peterdi Andor és Csizmadia Sándor hangján verselgető fiatal vasmunkásnak keményen meg kellett küzdenie, míg a holnaposok, mindenek előtt Ady és Babits költészetét illetően a megérzésen alapuló vonzódástól eljutott a megértésig és a tudatos elfogadásig. Önéletrajzában elmondja, hogy „hetekig járt ezzel a könyvvel", s hogy Peterdi Andorral és egy Válfy nevű szerkesztővel vitatkozva Babits Fekete ország című versének védelmében érvül mindössze anynyit tudott mondani: „Lehet, hogy nem értem, de még sohase olvastam ilyen verset, s van benne valami, ami megfog engem."

2 Az 1938-ban írott Babits-tanulmányában még nagyobb teret szentel ennek az ifjúkori olvasói küzdelmének. Bevallja, hogy „Babits gazdagsága" és az ő „szegénysége" miatt volt szükség e küzdelemre. Az Egy ember életében rögrögzítetteknek némileg ellentmondva azt írja, hogy Babits első versei, azaz A Holnapban közölt költemények „nem voltak kinyilatkoztatások" számára, „sőt megnyilatkozások sem", s még a Levelek Iris koszorújából című kötet végig1 Kassák Lajos: Egy ember élete. Bp., 1957. 367—3C3. 1. 2 Kassák i. m. 370. 1.