Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Tasi József: Babits, Zsolt Béla, Hatvány és József Attila (Adalékok a „Tárgyi kritikai tanulmány" történetéhez)

vallomásos jellege révén szinte egyedül áll József Attila levelezésében. A családtagokon és szerelmein kívül csupán első mesterét, Juhász Gyulát köszöntötte hasonló melegséggel és örömmel. József Attila életében központi szerepet játszott a korán elvesztett apa hiánya. Szigeti Lajos egy 1977-ben írt tanulmányában felsorolja a költő apakereső útjának állomásait. Nagyon érdekes képet rajzol a változó apa-modellekről, akik közt Juhász Gyulát, Adyt, Kosztolányit, Thomas Mannt, végül Babits Mihályt említi.

129 Ady — szerintünk — kilóg a sorból. A század első évtizedeinek költő-óriása szinte kivétel nélkül hatással volt a húszas évek „új arcú magyar poétái"-ra. Ez a hatás csak a korán elhunyt József Attiláéhoz hasonlítható; tragikus halála óta, a Nyugat „negyedik" nemzedékétől napjainkig immár az ő jegyében indul a költők serege. Annak azonban nem találjuk nyomát, hogy József Attila apát keresett volna — „elesten" — a halott Adyban. Szőke György 1979-es tanulmánya újabb „apa-imágó"-ra figyelmeztet a korai évekből, Galamb Ödönre. Legrészletesebben a költő Babitscsal való megbékélésével foglalkozik — erről később önálló munkát publikált —, de ő is említi Kosztolányit, Thomas Mannt, valamint az 1937-es keletkezésűnek vélt Arany című költeményt. „Hadd csellengünk hozzád, vagyonos Atyánk!" — idézi utolsó szakaszának első sorát; erre Szigeti Lajos is hivatkozik.

130 József Attila Előörs-korszakáról írt 1980-as dolgozatunkban •— Stoll Béla segítségével — e költemény 1929. decemberi datálását igazoltuk; a vers szoros rokonságban áll a novemberben írt Akácokhoz! című költeménnyel és több mint valószínű, hogy József Attila Dóczi Jenő Arany János-könyvének olvasása közben írta, — Dóczi könyvéről az Előőrs december 21-i számában közölt bírálatot.

131 Szándéktalan (?) reminiszcenciát találunk József Attila idézett verssora és Babits Arany Jánoshoz című 1909-ben írt szonettje között. Babits: „Hunyt mesterünk! tehozzád száll az ének: / ládd, léha gáncsok lantom elborítják / s mint gyermek hogyha idegenben szidják / édesapjához panaszkodni tér meg: / úgy hozzád én." József Attila ismerte Babits versét; Babitshoz írott 1933. január 28-i levelében a szonett tizedik sorát kétszer is idézi. Meglehet, az 1935-ben írt Mint gyermek .. . című versében is ott bujkál Babits idézett sorainak a hatása. Hatvány Lajost, mint lehetséges ,,apa-imágó"-t egyik szerző sem említi, pedig a Laci bá' — vagy ha úgy tetszik: Istenhegyi László — korai apakereső versként is értelmezhető, az idézett 1929. december 4-i levélből pedig egyenesen árad a fiúi szeretet. Maga Hatvány vallja — a Medvetánc szerkesztésének idejéről —, hogy ,,[. . .] nem volt könnyű ebben az időben vállalnom az általa számomra kijelölt apaszerepet s az ő fiúi ragaszkodásának megnyilvánulásait."

132 Kapcsolatuk történetére visszatekintve, ő is a korkülönbséget véli a legfőbb gátnak. Ez akadályozta meg abban, hogy maradéktalanul azonosulni tudjon ifjú híve költészetével. Mindkettejüknek fájt ez, írja, mert ,,[. ..] Attilának mindvégig atyai barátja maradtam, és ő is mindvégig a leggyengédebben éreztette velem a jóleső barátságát."

133 József Attila tehát 1929. december 8-án, vasárnap Pestre utazott. Letette csomagját nővére, Etel Andrássy úti lakásán, majd felkereste barátait, például 123 Szigeti Lajos: József Attila apa-versei és ,,felismerés"-versei. Klny. Szegedi Bölcsészműhely '77. Szeged, 1978. 231—258. 1. 133 Szőke György: József Attila apaképe. Kortárs 1979. 5. sz. 763—772. 1. Vö : Szigeti Lajos: Lm. 239. 1. 131 Tasi József: József Attila Előörs-korSzaka. MKSz 1981. 4. sz. 334—335. 1. 132 Hatvány Lajos: Először és utolszor. (Húsz esztendeje halt meg József Attila). In: Irodalmi tanulmányok. II, k. 24. 1. 133 Hatvány Lajos: József Attila körül. I. h. 16. 1..; Uő : Harcoló betűk. 430. 1.