Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Tasi József: Babits, Zsolt Béla, Hatvány és József Attila (Adalékok a „Tárgyi kritikai tanulmány" történetéhez)

à közeli Japán-kávéház „Toll asztaí"-ánál. Talán itt lapozta fel a Nyugat legújabb számát, benne a Nincsen apám, se anyámról írt „fölényesen szánakozó" értékeléssel. (Felháborodásáról Németh Andor tudósítását közöltük.) Lehetséges, hogy még aznap este meglátogatta az Istenhegyi úton lakó „Laci Bátyám"-at és kiöntötte szíve minden bánatát. Nem nehéz elképzelnünk, hogy panasza visszhangra talált. Amikor József Attila Pestre érkezett, A Toll december 8-i dátummal megjelent számában vezető glosszát olvashatott a Nyugatnál bekövetkezett szerkesztőváltozásról. A valószínűleg Kaczér Vilmos által írt cikk kifogásolja, hogy az új Nyugat, szakítva hagyományával, nem közli a főmunkatársak rangos névsorát és „levették Ignotus, az alapító főszerkesztő nevét is. Meghökkentő! Francia lapokon réges-régen elhunyt szerkesztők neve is szerepel. Talán mégis az a Nyugat. És ez? Ez valami egészen egyéb, kérem szépen."

134 Ekkorra már Hatvány Lajos is írt egy hasonló szellemű bírálatot, melynek első változatát megmutatta Ignotusnak, bizonyára akkor, amikor barátja Pestre utazott, hogy felvegye főszerkesztői végkielégítését. December közepén az átdolgozott, kibővített cikket megküldte Ignotusnak, aki — bár az ő védelmében íródott — óva intette közreadásától. „Kedves Lacim — írja 1929. december 23-án — így kiteljesedetten kivált azt mondhatom cikkedről, mit már mikor soványabbul felolvastad, [.. .] hogy szívem minden érzését, lelkem legtitkosabb gondolatáig megírja. Glosszát nem tudok hozzáfáűzni — hogy főképp Móriczra lovagolod ki, mikor az ellenem elkövetettek értelmi szerzője nyilván a másik író — Babits! —: ez szemlátomást azzal függ össze, [. ..] hogy Neked külön elszámolni valód van M[óritz]cal. Viszont nem merlek rábeszélni, hogy amíg nem vagy szabad ember, bár más neve alatt is kiadd, mert minden szava Rád vall, s ezenfelül Budapesten nem lehet titkot tartani. Semmi revanche s baráti s irodalmi érdek nem éri meg, hogy kálváriád elölről kezdődjék."

135 [Kiemelés: T. J.] Lehet, hogy éppen Ignotus baráti óvása sugallta Hatványnak, hogy polémikus írását „más neve alatt" közölje. A cikket bizonyára olvasta József Attila és — Gaál Gábor december 26-i levele szerint — Haraszti Sándor, aki „[...] jelezte egy cikkét a Népszava karácsonyi számában. Ezt azonban nem találtam, bár a cikke nagyon érdekelne, mert a Korunk is azon az állásponton van, hogy ki kell alakítani a legélesebb és leghatározottabb frontot a mai Nyugat ellen, illetve belekényszeríteni Babitsékat Tormay Cecile-ék vizeibe."

J3C 1930. január 31-i levelében Gaál Gábor örömmel jelenti „»Nyigri« cikkéről tüstént felfedeztem, hogy az öné. A kampányt Babitsék ellen nagyon jól csinálta, Uram."

137 [Kiemelés: T. J.] A Babitsék ellen indított „kampány" szerves része a „Tárgyi kritikai tanulmány", de egyelőre maradjunk a Hatvány Lajos „más neve alatt" közölt írásánál. A Népszava 1930. január 12-i számában Nyigri Imre neve alatt jelent meg a Vigyázat, mázolva! A „Nyugat" régi köntöse és új szelleme című gúnyosan ironizáló polémia. Sugár Erzsébet úgy véli: „Valószínűtlennek látszik, hogy az ő [Nyigri Imre] aláírásával megjelent, főként Móricz Zsigmondról szóló cikket Hatvány írta volna." Szerinte a Gombossy Sándor álnéven megjelent Baloldali művészet, jobboldali politika volt Hatvány Babits134 A ,,Nyugat"-ot megindulása óta figyelemmel kísérem ... A Toll 1929. dec. 8. 3. 1. 135 Levelek Hatvány Lajoshoz. 419. 1. 136 I. m. 420. 1.; Gaál Gábor: i. m. 85. 1. 137 Gaál Gábor: i. m. 91. 1.