Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Tasi József: Babits, Zsolt Béla, Hatvány és József Attila (Adalékok a „Tárgyi kritikai tanulmány" történetéhez)

Zsolt Béla A Toll következő számában kijelenti: „Megkülönböztetett tisztelet illeti meg Babits véleményét, melyet — mint a kérdéshez tartozó dokumentumot egész terjedelmében közlünk."

63 Tegyük hozzá: egyelőre kommentár nélkül. Nem ismertetjük a sok szálon futó Ady-vitát, csupán József Attila hozzászólására és Zsolt Béla zárócikkére vetünk egy pillantást. József Attila Zsolt Bélához fűződő, 1923-ra visszanyúló ismeretsége, barátsága révén lett A Toll munkatársa. Zsolt Béla a Világ 1923. április 22-i számában kritikát, ismertetést írt a Szépség koldusáról, majd decemberben, mint a költő Tettamanti Bélának címzett levelében olvassuk „[. . .] Zsolt Béla barátom révén bejuthatnék a Világhoz, becsületes fizetéssel, de a Gyámom hallani sem akar róla." Zsolt, mint említettük, 1929. május 19-én lett A Toll főszerkesztője. Egy hét múlva, május 26-án közölte József Attila Csin-bin című költeményét, József Attila pedig, talán a verskézirattal egyidőben, átadta Nincsen apám, se anyám című kötetét, a következő ajánlással: „Zsolt Bélának, barátomnak, első kritikusomnak, főszerkesztőmnek, minden apróbb vitákon felül igaz szeretettel Pest, 1929. május".

64 József Attila számára nagyon sokat jelentett A Toll. A főmunkatársnak számító Ignotus Pál szerint a költő „[. . .] A Toll körében tehette az első kísérletét, hogy többé-kevésbé felnőttek közt legyen annyira felnőtt, amennyire a maga kifésülhetetlenül bozontos géniuszától telik."

65 József Attila még 1934-ben is adott kéziratot A Tollat minden nehézség dacára kiadó „apróka-apóká"-nak.

66 Kaczér Vilmosnak; legtöbb írását, tíz versét, három Villon-fordítását és egy tanulmányát azonban Zsolt Béla nem egészen hét hónapig tartó főszerkesztősége idején publikálta. A tanulmány, az Ady-vízió 1929. augusztus 18-án jelent meg, az Ady-ankét utolsó hozzászólásaként. Nem akarunk elmerülni József Attila írásának boncolásában, melyről nemrégiben Tverdota György tett közzé alapos elemzést, egy művészetbölcseleti rendszer első, a polgári radikális körökkel való kapcsolatának hatását tükröző megfogalmazásaként értékelve azt. Ugyanő kérdezve állítja: „Vajon nem az volt-e inkább [József Attila] szándéka, hogy az Ady-ankét ürügyén kifejtse véleményét kortársairól, az egykorú irodalmi életről?"

07 Maga a költő úgy vélte, hogy Földessy Gyula, Hatvány lüajos és Szabó Dezső néhány tanulmányát leszámítva ,,[. ..] Ady-kritika nem igen lévén, nincs mit revideálni."

68 Ezért mondhatta: „[.. .] nem elemzik Adyt, hanem halmozzák, nem revízió ez, hanem vízió, ahelyett, hogy úgy bánnának a verseivel, mint az ornythologus a kakaduval, saját sas- vagy pacsirtavoltukat vijjogják, csevetelik az egyes írástudók." (Tehát József Attila is utal Az írástudók árulására.) Kosztolányi tizenöt oldalas tanulmányát mindenestül elveti. Konklúziója: „Kosztolányi cikke is csak vízió, nem revízió, nem kritika."

69 Figyelemre méltó, mint vélekedett Babits Mihály nyilatkozatáról, négy hónappal a „Tárgyi kritikai tanulmány" előtt. „Babits Mihály azzal kezdi, hogy Kosztolányi kitűnő értő. Nálunk szokás általánosságban magasztalni, ha konkrét kifogást akarunk tenni. Ez a szellem nem becsülése. Mert Kosztolányi tényleg kitűnő értő, de az más lapra tartozik. Különösen, ha arra lyukadunk ki, mint 03 [Zsolt Béla] : A Toll Aüy-ankétja máris akkora visszhangot keltett ... A Toll 1929. Júl. 21. 7. 1. 64 Tasi József: József Attila „első kritikusa". Zsolt Béla a Szépség koldusáról. Népszabadság 1981. dec. 20. • Ignotus Pál: Csipkerózsa. Haladás 1947. jan. 30. " Komlós Aladár: A Tollról. I. h. 5. 1. 67 Tverdota György: József Attila Adi/-víziója. ItK 1980. 3. sz. 607—628. 1. 68 József Attila: Ady-vízió. A Toll 1929. aug. 18. 17. 1. ; JAÖM III. 16. ). " A Toll 18. 1. : JAÖM III. 17. 1.