Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Máté J. György: „...hiszen emberékül oly különbözőek vagyunk" (Babits és Hatvany kapcsolata a tízes években.)

pesti állást szerezni az induló költőnek. Végül Hatvány járt sikerrel ebben az ügyben. Feltehetően 1911 márciusában írt levelében így tájékoztatja a fogarasi tanárt: ,,Gajári Ödönnel beszéltem az ön ügyében. Azt kell tudnom, hogy ön milyen „szakos". Aztán meglátjuk a többit."

7 Babits, nem sokkal ezután anyjához intézett levelében utal Hatvány levelére: „Most kaptam levelet báró Hatvány Lajostól, Berlinből, aki azt írja, hogy Gajári Ödönnel beszélt az érdekemben, aki Tisza István révén sokat tehet a kormánynál."

8 Nyárra aztán újabb stádiumba lép Babits ügye. Hatvány ekkor így ír neki: „Moscovitz Bátyám, kinek tavasszal szóltam az ön ügyében, s ki Barkóczy és Zichy intimusa, arról értesít, hogy az ön pesti. . . ügye jól áll. Ma újra szorgalmazza az ügyet."

9 Ezzel azonban még korántsem merül ki Hatványnak Babits érdekében való eljárása. Ugyanebben a levelében említ egy másik állás-lehetőséget is: „Szabó Ervin (József u. 2.) arra kéri önt, hogy amennyiben ilyszerű állás ínyére volna, méltóztassék neki írni. ö mint a fővárosi könyvtár igazgatója ugyancsak a könyvtárhoz szeretné önt juttatni. 2400 koronás állás. Minden egyéb részletkérdésben ő maga ad önnek felvilágosítást."

10 A Moscovitz Géza-féle segítség végül is eredményes volt, erre vonatkozik Hatvány Lajosnak Babitshoz intézett jóval későbbi, valószínű 1922 végén írt levele: „Volt idő, mikor Babits Mihály a magyar végeken tanárkodott. H. L.-nak nem volt nyugta, ha erre a méltánytalanságra gondolt. Kiírta a Nyugatban — és lótot-futott Babits Mihály ügyében. Nem eredmény nélkül. Volt idő, hogy Babits Mihályt versei miatt gazemberek támadták. H. L.-nak nem volt nyugta, ha erre a gazságra gondolt. Kiírta a Pesti Naplóban. Amit tettem: kötelesség volt. A poétának, Babits Mihály művei megírójának szólt — hiszen emberekül oly különbözőek vagyunk, hogy baráti viszony sohsem fejlődött ki köztünk. De az ismeretségünk bajtársi melegét mindazonáltal éreztem."

11 A teljesség kedvéért kell hozzátennünk, hogy Babits Budapestre helyezésével kapcsolatban Pethő Sándor, az Elei későbbi szerkesztője is tett lépéseket, de — mint ezt egy 1911 júliusából származó Ignotus-levélből tudjuk — például Wildner Ödön, a fővárosi főjegyző-helyettes, mellesleg jelentős filozófiai szakíró (Nietzsche-szakértő) és műfordító ugyancsak szorgalmazta a költő Budapestre jövetelét. Végül Petrovics Elek nevét említhetjük, aki a Szépművészeti Múzeum könyvtárába hívta munkatársnak a fogarasi költőt.

12 Babits 1917 elején válaszol Hatvány levelére, nem ígéri biztosra az Aranydolgozatot, viszont gratulál a bárónak a Pesti Napló vezetéséhez. A költő fogalmazása — ekkor is — mértéktartó és udvarias: „Engedje meg, hogy ez alkalommal kifejezzem örömömet azon, hogy egy nagy lap vezetését átvette: kétségkívül nyereség lesz ez az irodalom számára!"

13 A hangnemet, persze, Hatvány előző, Arany-tanulmányt kérő levele is indokolja; hiszen az Arany-dolgozat csak ürügy (Arany-jubileum), az igazság az. hogy Hatvány más műfajban is szeretett volna Babits kiadója lenni, együttműködni a költővel. A Pesti Naplóban hozni akart tőle verset, kisebb regényt, vagy „ily terjedelmű beszélyt". Biztosította Babitsot, hogy „Engem pedig, ki a Pesti Napló irodalmi rovatát vezetem, " OSZK Fond III 557. 11. sz. levél 8 Idézi: Eder Zoltán: Babits a katedrán. Bp., 19G6. 80. 1. 9 OSZK Fond III 557. 14. sz. levél 10 U. o. 11 OSZK Fond III 557. 12. sz. levél 12 Erről ld. még Kardos Pál: Babits Mihály. Bp.. 1972. 84—85. I. 13 Levelek Hatvány Lajoshoz. 221. 1„ 215. sz. levél