Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Máté J. György: „...hiszen emberékül oly különbözőek vagyunk" (Babits és Hatvany kapcsolata a tízes években.)

nagyon boldoggá tenne minden ilyszerű közleményével."

,/; (Kiemelés tőlem — M. J. Gy.) Levelének vége még jobban aláhúzza Hatvány együttműködési szándékát: „Márpedig a Pesti Napló (amíg részem lesz benne) mindég, minden pillanatban és minden situatióban Babits Mihály rendelkezésére áll."

15 Vajon mi késztette Hatványt, hogy Babits előtt feltételek nélkül megnyissa a Pesti Napló kapuit? Hiszen az esztétikai nézeteikben mutatkozó különbségek már a tízes évek legelején, Babits Petőfi és Arany, illetve Az igazság Gyulai Pálról című írásai után megmutatkoztak. (Ekkor még Hatvány is reménykedett az esetleges szövetségben, mint ez Babitshoz írott egyik akkori leveléből kitűnik: ,,Még két-három hétig írok . . . aztán belefogok néhány tanulmányba. Első sorban: önről, örülök, hogy a Gyulai-perben 50%-ra megegyeztünk.")

16 Hatvány ajánlatát azzal lehet magyarázni, hogy, mint ezt egy másik levelében megfogalmazza, tréfálkozó manírral, Babitsban a remek esszéírót nézte, nem pedig az esztétikai ellenfelet. Azt írja: ,,Az egész magyar íróságnak megtiltanám az újságírást — ha király volnék! —, Babitsnak megparancsolnám, hogy írjon újságba. Kérem, tekintse utasításomat ravasz, szerkesztői trükknek, legigazabb, igaz híve és tisztelője, kéziratát váró Hatvány Lajos."

17 A Pesti Naplóba készülő Babits-írások kapcsolatuk egészére rányomták bélyegüket. Mégis, azt mondhatjuk, hogy nem Babits Pesti Napló-heli többszöri publikálásával reprezentálható kapcsolatuk virágkora, a tízes évek második fele, hanem azzal az ideiglenes fegyverbarátsággal, amely a közismert Fortissimo-ügy kapcsán köttetett kettejük között. Azzal a gesztussal, hogy publikációs lehetőséget teremtett Babits számára a Pesti Napló hasábjain, Hatvány azt az egészen korai, több évvel a fogarasi tanárért való közbenjárása előtt megfogalmazott, csodálkozóan rajongó esztétikai véleményét nyilvánította ki újból, amelyet 1908-ban, az akkori Pesti Naplóban írt le először, A Holnap antológia megjelenése alkalmából. Akkor, az induló Babitsot üdvözölve így írt: „Nevét se láttam eddig sehol. Az előszó azt mondja, hogy 1882-ben (!!) Szekszárdon született. Új költő, egyedül járó ember, ki sokat olvas. Ennyit tudok róla. És szeretnék többet tudni. Nem életrajzíróktól, a verseitől fogom kérni, hogy beszéljenek nekem róla." (Kiemelés tőlem — M. J. Gy.) Majd figyelmeztet: „Általában Babits vizionárius ereje rendkívül nagy. A Fekete ország és a Golgotai csárda kísértetiesek meglátásban és láttatásban egyaránt."

18 De az a két írás, amelyet a Fortissimo-ügyre való reagálásként vetett papírra Hatvány 1917 márciusában, nem pusztán a költő írásai iránti érdeklődését juttatta kifejezésre, hanem annál jóval többet: világnézeti állásfoglalás ez a két írás, a radikális Hatvány védelmező és igazságosztó reakciója a szabad gondolkodást hirdető Babits elleni támadásokra. Történelmi helyzet hozta létre e szövetséget. Ami a művészetfelfogás világában maradéktalanul sosem jöhetett létre, az akkor és ott, 1917 tavaszán politikai porondon valósult meg. Hatvány első cikkében, amelynek stílusosan Az elkobzott koboz címet adta, bibliai-patetikus hangot üt meg; felháborodott és kétségbeesett, hiszen: „Jöttek vala pedig egyenként és együtt az ő kiáltozásának hangjaira Témánból való Elifáz, a Sukhból való Bilbád és a Naámából való Cófár, és nem értették, és megfedték és gúnyolták és képmutatónak és Isten káromlónak vádolták az Űr 15 OSZK Fond III 557. 9. sz. levél és Levelek Hatvány Lajoshoz. 651. 1., 215. sz. jegyzet 15 U. o. 16 OSZK Fond III/557. 11. sz. levél 17 OSZK Fond 111,557. 16. sz. levél 1S Hatvány Lajos: A Holnap. Pesti Napló, 1908. szept. 23. Újraközölve: Uő.: Ady. Bp., 1974. 34. 1.