Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Máté J. György: „...hiszen emberékül oly különbözőek vagyunk" (Babits és Hatvany kapcsolata a tízes években.)
2. Babits Mihály: Irodalmi problémák. A Nyugat Folyóirat Kiadása, Bp., 1917. Hatvány Lajosnak őszinte tisztelettel és meleg ragaszkodással Babits Mihály 3. Babits Mihály: Versek. Athenaeum MCMII MCMXXVII (1927) Hatvány Lajosnak régi szeretettel küldi Babits Mihály A dedikációk rövidek, hangjuk mértéktartó, kimért; küldő és fogadó láthatóan .,három lépés távolságra" van egymástól. Babits ugyan egyik könyvébe sem írt dedikálási dátumot, mégis feltételezhetjük a rendelkezésünkre álló viszonylag csekély számú dokumentum alapján —, hogy az első két könyv a tízes évek második felében, nem sokkal megjelenése után került Hatvány Lajos birtokába. A Babits—Hatvány kapcsolat szórványos emlékeit végigkövetve azt állapíthatjuk meg, hogy a két szerző az 1910-es évek második felében állt szorosabb kapcsolatban egymással, de ekkoriban is többnyire csak távolról, levélben váltottak szót. Kapcsolatuk jellemzője végig az udvarias távolságtartás, a másik személyének, életművének megbecsülése, de egymás nézeteinek kritikus szemlélése. Az utóbbi különösen Hatvány részéről nyilvánult meg, de már csak később, a húszas évek elején írt Babits-dolgozatokban, amelyek csak a felszabadulás után láttak nyomdafestéket. Dolgozatunk apropóját az első két dedikált Babits-kötet adja. A kölcsönös közeledés korában jelent meg mindkettő, abban a korban, amelyben a két, egymástól olyannyira távol álló irodalmár ideiglenesen szövetségre lépett egymással. Az alábbiakban e szövetséget vázoljuk fel nagy vonalakban. Babits Recitativ című kötete 1916 nyarán látott napvilágot. Nem sokkal e kötet megjelenése után került Hatvány a Pesti Napló élére."' A Levelek Hatvány Lajoshoz című, jelentős forrásértékkel bíró kiadvány több Babits-levelet tartalmaz ebből az időből. fi Ezek a levelek többnyire Babits esetleges Pesti Naplóbeli publikációival foglalkoznak. Hatvány 1916 végéről vagy esetleg 1917 elejéről származó levelében egy Arany János-tanulmányt kér a költőtől a Pesti Napló irodalmi rovata számára. Hatvány ,,kedves tanár úr"-nak szólítja Babitsot, amivel valószínűleg arra utal, hogy mint fogarasi tanárral került kapcsolatba a költővel az 1910-es évek elején. Megismerkedésük igen fontos mozzanat Babits pályafutásában. Hatvány Lajos és Ignotus kapcsolatának is jelentős irodalomtörténeti epizódja a Babits érdekében kifejtett tevékenység. Mindketten igyekeztek buda5 1917-ig Surányi József volt a Pesti Napló tulajdonosa. Ekkor — különböző meggondolások alapján — borsos áron eladta a lapot Hatvány Lajosnak. Hatvanyval az élen. a lap profilja megváltozott, irodalmibb színt öltött, politikailag pedig balra tolódott. Irodalmi színvonalára — Hatvány idejében — jellemző, hogy többek között Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Kárpáti Aurél lett belső munkatársa; Kaffka Margit is gyakran írt bele. 1918 végéig Liptai Imre volt a szerkesztő, később a frontról visszatérve Mester Sándor vette át Liptai szerepét. A Tanácsköztársaság idején a lapot beszüntették. Hatvány pedig, mint ismeretes. Bécsbe emigrált a fehérterror elöl. Onnan nem is térhetett haza. majd egy évtizedig élt az osztrák fővárosban. így a lap Hatvány által való további fenntartása értelmetlenné vált. a báró hamarosan lemondott laptulajdonosi tisztéről — Mester Sándor és Szegő Elemér (közgazdasági rovatvezető) javára. 6 Levelek Hatvány Lajoshoz. fVál., szerk.: Hatvány Lajosné.) Bp., 1967. Levelek számozása: 88., 98., 113., 116., 129., 215., 225., 236., 244.
