Kerényi Ferenc - Nagy Miklós szerk.: Az élő Jókai. Tanulmányok (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1981)
A PÁLYA EGÉSZÉRŐL - Fábián Pál: A XIX. század magyar nyelve és Jókai
hozzájuk hasonló, nagyrészt idegen szavak, amelyek soha nem látott, mesés országokba varázsolják az olvasót, itt nem funkciótlanok : hasznalatuk és halmozásuk révén az író feledtetni akarja saját korának mindig ugyanazt az árut kínáló, zajos, bűzös, piszkos piacait, és egy más, jobb világba akarja repíteni az egyformaságba, az élménytelenségbe belefáradt olvasóit. — Azonos szándék rejtőzik az északi sarki szigetvilág leírása mögött, ez az elvágyakozás gyújtja fel az író képzeletét, hogy megteremtse Kin-tseut (Kincsőt), ezért repüli keresztül-kasul Tatrangi Dávid a világot, hogy újabb ichorlelőhelyeket találjon, szállva a monszunnak, a passzátok szeleinek, az izzó bölcsőjű számumnak, az adriai bórának, a mistrálnak, a főnnek, a kínai tájfunoknak, a mexikói tornádónak, a kelet-indiai ciklonoknak, a villanyos hurrikánnak, az orosz buránának, az afrikai khamzinnak szárnyain. Mindegyik szó egy-egy légjáró, amelyben az olvasó ül, s Dáviddal együtt érzi a repülés részegítő gyönyörét, s a szavak bűvölete révén részese lesz ő is a jövő nagy kalandjának. Bár Dávid kitűzött szándékán keresztül Jókai amellett tesz hitet, hogy az emberiségnek legnemesebb és legésszerűbb célja nem lehet más, mint az örök béke megvalósítása, annak eléréséig (rövid idő leforgása alatt) két pusztító háborút kell hőseinek és a szenvedő népeknek végigküzdeniük. A regénynek elég nagy hányada hadi készületek és harci cselekmények leírásával foglalkozik. S mivel a XX. század háborúiról van szó, az író általuk is dédunokái korába akarja előrevinni az olvasót. Ezt a haditechnika, kora leghaladottabb haditechnikája szókincsének egy cseppet sem takarékos alkalmazásával akarja (az egyéb írói eszközök alkalmazásán túl) elérni. A hadászati szavak között, éppen úgy, mint a tudományos terminus technicusok közt (hiszen a hadászat is tudomány, illetőleg azzá lett a XX. századra!) megtaláljuk a tudományos műszavakra jellemző két szóréteget: a nyelvújítási neologizmusokat meg az idegén szavakat, kifejezéseket. — A két szócsoport közül először a nyelvújítási szavakra lássunk néhány példát: vetlöveg 'ágyúféle', váracs 'kiserőd', röppentyű 'rakéta', hadapród 'tisztjelölt', szélpuska 'légpuska', robbanó golyók, hadi léggömbök, hátultöltő puskák, repülő lovasság stb. Jóllehet a Jókaitól használt hadászati műnyelvnek nagyobb része már magyar, a haditechnika bizonyos ágazatainak szókincse még feltűnően idegen. így a várépítés-erődítés szavai nagyrészt francia kölcsönzések: redán 'ék alakú erőd', courtinák 'középsáncok', bastion 'bástya', redout 'zárt sánc', glacis 'védőbástya, előbástya', lunette 'félhold alakú védőgát', detachírozott 'különálló', orillon 'mellvédfal' stb. De szerepel a regényben a szintén francia mitrailleuse, a 'géppuska meg a gépágyú' ősének neve, német—francia keverékszóval még sanitäts-corps az 'egészségügyi csapat', ambulance-corps a 'kórházi személyzet', pionnier-csapat az 'utászok' megjelölése. Az új precíziós fegyvereket detonáns golyókkal töltik meg, s a voltigeurök 'könnyű gyalogosok' a puskájukra szerelt vizirrel 'irányzékkal" céloznak a brusquirozásnak nevezett hadi vállalkozásuk ('rajtaütésszerű támadásuk') harcai során. A nihilisták félelmetes bombájának, a XX. század legpusztítóbb fegyverének anastater a neve. — A sok idegen szó (számukat még jócskán lehetne növelni!) egyrészt hadászati műnyelvünknek száz év előtti készületlenségét bizonyítja, végső soron pedig azt, hogy önálló magyar honvédelem még nem volt, s amikor a fejlett haditechnikát meg akarták mutatni Jókainak, a bécsi arzenálba vitték, nem a budapestibe. Mivel azonban az idegen szavak olyan haditechnikai fogalmakat jelölnek, amelyekről a jámbor olvasónak eladdig halvány fogalma sem lehetett, ezeknek az idegen szavaknak is megvan ugyanaz a jövő századi elhitető erejük, mint az idegen tudományos műszóknak. Ezek is sikerrel szolgálják hát az író célját.
