Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)

Tudósítás az új világról - Botka Ferenc: A teljesség felé (Szocialista prózánk útja a Szovjetunióban)

ilyen felemás, ellentmondásos jellem. Tudja, mit miért csinál; élete, cselekedetei révén a harmadik internacionálé nagy, világformáló folyamatának részévé válik. — Mélyebb társadalomrajzról, egyénítésről ugyan itt sem beszélhetünk, bár a cselekmény és a főhős megformálásában a tézisszerűség bizonyos mértékű differenciálódását, kitágulását tapasztalhatjuk. Az író a szélesebb ábrázolásmód lehetőségei után kutatva a fejlődésregény felé tesz néhány lépést: nemcsak a forradalmár Ivanovot láttatja, rövid kitérőként felvázolja annak gyermekkorát is, s azokat az élményeit, amelyek elvezették a mozgalomhoz.

3 A tézisregénynek megtaláljuk lírai megfelelőjét : a tézisköltészetet is, amelyre Hidas Antal korai lírája a legjobb példa. E költészet egyik legrégibb rétege az ún. népdalvariáció. E versek ismert magyar népdalok politikai parafrázisát alkotják. A mozgalom egy-egy megmozdulása alkalmából készültek, s szövegeikben a munkásösszefogás, a forradalmi harc egy-egy gondolatát, jelszavát propagálták — nem is hatástalanul, hiszen nemcsak szövegük hatott, hanem a dallam is, amellyel e szöveg egybefonódott. Hidas e népdalvariációi, de bizonyos mértékig Zalka prózai kísérletei is a forradalom előtti magyar szociáldemokrata irodalom hagyományaihoz kapcsolódnak. Hidas Antal költeményeinek előképeit Bodrogi Zsigmond háborúellenes versei alkotják, amelyeket az szintén népdalokhoz igazítva írt. Zalka tézisregényei és fejlődésregényei pedig a magyar szociáldemokrata párt napilapjának, a Népszavának a hasábjain nyilvánosságot élvező irodalommal vannak rokonságban, amely tézisszerűen, illusztratív módon jelenítette meg a munkásosztály nincstelen sorsát és osztályharcát. Az irányzat egyik ismert képviselője, Bacsó Béla írta az első magyar szocialista fejlődésregényt, a Stefcsik házat, amely egy vidéki munkásotthon rajzán keresztül mutatta be a tanulatlan proletárrétegek művelődését, öntudatra ébredését — természetesen szociáldemokrata-reformista ideológiával. Illés Béla prózai írásai viszont a magyar szocialista irodalom későbbről datálódó, naturalista hagyományaihoz kapcsolódnak. Az író 1920—21-ben, Csehszlovákiában, a Kárpátalján dolgozott mint pártmunkás, s ilyen minőségben szerkesztette a párt helyi lapját is. Kezdetben riportok formájában kívánt beszámolni a kárpátaljai erdőmunkások életéről, de azt a cenzúra nem engedélyezte. Erre taktikát változtatott; a történeteket, amelyek egyébként a kommunista párt erősödő befolyását is tükrözték, „irodalmi" formában, elbeszélésekként dolgozta fel. Ezt a művelt cenzor már átengedte. így születtek meg a Ruszin Petra temetése c. elbeszéléskötetének emlékezetes „történetei".

4 — A Szovjetunióba kerülve Illés ismét „riporttémát" keres. A Volga menti német falvakban tanúja lesz az első termelőszövetkezetek megalakulásának, s tapasztalatai alapján regényt ír, a Sztyepan Razin szőnyegét.

5 Indítékait tekintve ez is hasonlít korai elbeszéléseihez, de megformálásában már számottevő előrelépést jelent. Benyomásait az író nagyobb lélegzetű művé rendezi, s egyetlen központi gondolatnak, politikai akciónak rendeli alá. Olyanformán azonban, hogy meg3 A regény értékelését és Zalka pályaképét 1. O. K. POCCMHHOB: MaT3 3ajnca. MocKBa 1962, XyflOJKecTBeHHaa JInrepaTypa. 258 p. Magyarul: O. K. Rosszijanov: Zalka Máté. Bp. 1968. 4 Illés Béla: Ruszin Petra temetése. Bratislava. 1921. Elbemühl ny. Wien.; A kötet elbeszéléseinek születéséről és írói módszeréről 1. az író előszavát: Harminchat esztendő. Elbeszélések. Bp. 1956. 5—29. 1. 15 B. Mjijieui: KoBep CrenaHa Pa3HHa. MocKBa 1925, MOCKOBCKMÜ paöoHMM. — Magyarul: Sztyepán szőnyege. I. B.: Aranyliba. Bp. 1965. 112—180. 1.