Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)
Kortársak - Kelevéz Ágnes: Gulliver újabb utazásai (Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba, Capillária, Szathmáry Sándor: Kazohinia)
létmódként, magatartásformaként. 3 Tehát az irónia egyrészt egy olyan nyelviretorikai alakzat, ahol az egyes állítások betű szerinti jelentése a kontextus által más jelentéssel töltődik föl, nyilvánvalóan eltorzul, sőt visszájára fordul; másrészt egy olyan szemléletmód, magatartásforma, ahol az igenlés gesztusa önmagán belül, önmaga ált'al kérdőjeleződik meg és értelmeződik át, az állított értékek vagy önmagukon belül vagy kölcsönösen érvénytelenítik egymást. A gulliveri regénytípus tág lehetőséget nyújt a különböző értékelési rendszerek és szemléletmódok ütköztetésére — az ironikus ábrázolásra. Gulliver, aki az adott kor átlagemberének szokásrendszerével, társadalmi kötöttségeivel, értékszempontjaival rendelkezik, utazása folyamán más világba kerül, ennek a más világnak az elfogadása vagy elutasítása, illetve az elfogadás minősége, jellege bonyolult összefüggéseket hozhat létre. Gulliver közvetlenül szembesül az övétől merőben különböző értékszempontokkal; az eltérő szemléletmódok összeütközve nem jutnak nyugvópontra, hanem egymást relativizálják, a biztosnak hitt vonatkoztatási pontok eltűnnek; a dolgok, a jelenségek, a történések közvetlen jelentése az egész összefüggésében megváltozik, a különböző szempontok felől közelítve vibrálóan többértelművé válik. A Gulliver-regények ironikus szerkezete összetettebbé válik azáltal, hogy Gulliver egyszerre résztvevője és elbeszélője az eseményeknek, ez a kettős helyzet a dolgok még több szempontból való megközelítésére adhat alkalmat. Egyrészt Gulliver mint elbeszélő ironikusan viszonyulhat az elbeszélthez, másrészt úgy is létrejöhet ironikus szerkezet, hogy Gulliver állításai sajátmaga szempontjai alapján válnak elfogadhatatlanná, nevetségessé. „Hogy tehát Európa békéjét biztosítsa, hazám hadat üzent Németországnak, mint a kultúra kerékkötőjének, amelyik folyton háborúval fenyegette a világot." (Utazás Faremidóba.) A mondottakon belüli logikai önellentmondást — hogy mennyiben lehet a béke feltétele egy hadüzenet — Karinthy—Gulliver nem oldja fel, ennek megítélését már a befogadóra bízza. Ha viszont Gulliver ítéleteit állandóan felül kell vizsgálni, akkor ezzel együtt a vele történt és általa elbeszélt dolgokról kialakított ítéleteinket is újra meg újra meg kell változtatnunk. így bonyolult vibráció jön létre a különböző szemléleti szintek között, amely szinte már lehetetlenné teszi a dolgok egyértelmű megítélését. Az ironikus ábrázolásmód mellett Gulliver utazásainak másik fontos tényezője a fantasztikum. Az a világ, ahová Gulliver elvetődik, fantasztikus, hihetetlen világ, amelynek mégis valóságként való elhitetésére törekszik. Visszatérő motívum, hogy Gulliver attól fél: senki sem fogja elhinni ami vele történt, ezért sajátmaga igazolásául bizonyítékokat gyűjt. Minél hihetetlenebb valami, Gulliver annál pontosabban próbálja leírni a jelenséget és igyekszik racionális magyarázatot találni rájuk. 4 A részletek valószerűségének tégláiból épül fel egy-egy fantáziavilág, ahová az író szinte észrevétlenül csalogatja be az olvasót. A gulliveri regénytípuson belül a fantáziavilág szerkezeti funkciója az, hogy „más" legyen mint Gulliver világa. Mások legyenek társadalmi konven3 Az iróniának, mint magatartásformának, szemléletmódnak való értelmezéséhez felhasznált szakirodalom: Lukács György: A regény elmélete. 1975.; Kierkegaard: Az irónia fogalmáról. 1969.; Mészáros István: Szatíra és valóság. 1956.; Veres András: Az irónia, mint értékszerkezet. Magyar Filozófiai Szemle, 1976. 4. sz. í Szalay Károly részletesen elemzi a valószerűség igényének különböző megvalósulási formáit. Szalay Károly : Szatíra és humor. 1963. ; Szalay Károly : Karinthy Frigyes. 1961. Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba — Capillária; Utószó Szalay Károly 1972.
