Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)
Tudósítás az új világról - Botka Ferenc: A teljesség felé (Szocialista prózánk útja a Szovjetunióban)
és egyéb forrásokat. 27 Ezek az előtanulmányok azonban nem adatok vagy éppen szempontok formájában jelennek meg művében, hanem annak szemléletében; egy-egy alak megjelenítésében, bizonyos kompozíciós arányokban, szinte észrevétlenül, az élet természetességébe, közvetlenségébe ágyazva; a regény összképében, amely ilyenformán a magyar századforduló, az első világháborút megelőző évtized pompás dokumentumává is válik. A távlatosságot tehát Hidas nem a központi hős belső fejlődésén keresztül érzékelteti, hanem változatos és „decentralizált" módon: Ficzek jelleme mit sem változik a regény során, „fejlődése" helyett a környezetével való konfliktusai, donkihótizmusának kudarcai jellemzik őt magát és korát. S ezt a jellemzést nemcsak Ficzekék sorsa szolgálja, hanem az életútjukat keresztezők léte és cselekedetei is; az életnek az a spontán önmozgása, amelyet a Ficzekék ismeretségi köréhez való tartozásnak ez a laza kapcsolata fűz a regény egészéhez. Az így kialakított társadalmi kép azonban nagyonis tudatos kompozíciót mutat: a szereplők jól felépített arányokban érzékeltetik az egykori külváros osztálytagozódását és rétegeződését, s nem is csak abban, hogy felvonultatják egy-egy réteg vagy szakma jellegzetes típusait, hanem abban is, hogy e típusok cselekedetei — a maguk összességében — a kor egészének a mozgásait érzékeltetik: a kisiparosok proletarializálásától a lumpenproletariátus és a munkásarisztokrácia kialakulásáig, a szociáldemokrata párt elkispolgáriasodásától — a gyáriparosok tudatos politikai és gazdasági szervezkedéséig, a nemzetiségi dolgozók jogtalanságától a falusi szegényparasztság elnyomodásáig — egy (s a regény ezeket a kontúrokat is érzékelteti) az imperializmus korszakába lépő félfeudális, nemzetileg félig függő, félig független dunamenti országban. Kereteit tekintve Barta Sándor Aranyásók című műve is 28 végső soron családregény. Abban is hasonlít a Ficzek úrhoz, hogy egyik központi alakja (feltehetően az író édesapja), Réti Márk szintén kisiparos, szabómester, s ugyanúgy, mint Ficzek, ő is önálló műhelyről, jó minőségű szövetekről és jólszituált, exkluzív Öltönyöket rendelő vevőkörről ábrándozik — miközben csupán foltozómunkát vállal, s egyre mélyebbre süllyed az adósságok tengerébe. Még a regénye címe is ezt, a nagyvárosba szakadt, pénze után loholó, szerencséjét kergető réteget jellemzi, amely időközben feltartózhatatlanul pauperizálódik. Ám Barta Sándor kompozíciója mégsem család-centrikus. Réti Márk történetét meghagyja ugyan a regény egyik cselekményszálának, de a differenciáltabb társadalomrajz kibontakoztatása érdekében új centrumokat, szálakat alakít ki, amelyek egymással párhuzamosan futva, helyenként egybefonódva viszik előre a mű történéseit. A Ficzek úrban megindult decentralizálás az Aram/ásókban tovább erősödött, a hangsúly egyre kitapinthatóbban az egész, az összkép felé tolódott el. A család adta struktúra félig-meddig felbomlik, helyette az író a cselekményépítés új keretét alakítja ki, melyre a Réti Márk ék lakta hatalmas bérház élete, „geográfiai" tagolódása adja meg a lehetőséget. A fejlődésnek lendült főváros központja és külterülete kereszteződésében emelkedő Ferdetorony utca 64 lakói ui. a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből állnak. A ház legreprezentatívabb lakásait a háziúr, Köszler Lipót és a vele egyenrangúak lakják, legsötétebb óduit pedig faluról felkerült félparasztok-félmunkások: kovácsok, nyomdászok, fuvarosok, köztük Fóti Antal, bérlik. A regény cselekményszálai 27 Hidas nyilatkozatát POLIJMH: V AHaxojiíi Futama. = JInrepaTypHafl Pa3eTa 1937. 1Mb 1. 28 A regény posztumusz kiadása: Aranyásók. Bev. Lányi Sarolta. Bp. 1957.
