Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)
Tudósítás az új világról - Botka Ferenc: A teljesség felé (Szocialista prózánk útja a Szovjetunióban)
Frigyes elbeszélései is a magyar Tanácsköztársaság harcairól. 25 Az egykori politikai komisszár ízes, népi hangvételben megírt történetei Kőműves Papp Istvánról, aki önkéntes munkásalakulatot szervezett száz debreceni kőművesből, Nagy Józsefről, a kommunista „terrorcsapat" osztályhű, indulatos vezetőjéről, vagy Petri Kocka Péterről, a furfangos eszű ezermesterről, akinek néhány óra alatt összefabrikált páncélvonata ütközetek sorsát döntötte el, a húszas és harmincas évek fordulóján született szocialista próza kiemelkedő eredményei. Mesteri erővel teremtenek hangulatokat, helyzeteket, jellemeket; nyelvi megformálásuk egyenesen bravúrosnak mondható, szavaik, kifejezéseik egyéniségeket varázsolnak, sokszor még szakmai és területi, nyelvjárási hovatartozást is jeleznek. Ugyanakkor azonban hiányzik belőlük az a távlatosság, a társadalom egészét, mozgását érzékeltető szemlélet, amely ugyan megvolt a Visegrádi utcában vagy az Êg a Tiszában is, de csak mint szándék, mint tétel. Az életesség és a társadalomban való gondolkodás első szintézise a Doberdóval kezdődő vonulatban jött létre. S mivel már kiérlelt, több felől megindult folyamat eredőjeként bontakozott ki, megjelenésében a legváltozatosabb formákban és hangvételben jelentkezett. Hidas Antal például már nem elégedett meg a Doberdó által képviselt fejlődésregény kereteivel, ö is ifjúkorának élményeihez nyúl vissza, de regényének, a Ficzek úrnak 26 a cselekményét nagyobb időegységben, folyamatban helyezi el, s geográfiailag és társadalmilag is az eddiginél szélesebb keretek közt bontakoztatja ki. Formálisan, struktúráját tekintve a Ficzek úr családregényként jellemezhető. Az események sora a magyar fővárosba szakadt vidéki foltozócipész donkihótei küzdelmeit követi az önálló, a kapitalista „piac" változásaitól független kisiparosi létért. Műhelyről-műhelyre, lakásról-lakásra, vándorol Budapest külvárosaiban, kísérletezve, fantasztikus terveket szőve saját, segédeket is foglalkoztató műhelyéről, s ugyanakkor fokról-fokra „mélyebbre" süllyed — áldozatul esve a nagyipar dömpingjének és különféle spekulációknak. Föléli maradék „tőkéjének" utolsó morzsáit, feladja látszólagos „függetlenségét", s beáll felszolgálónak egy „tükrös" vendéglőbe. Nem válik ugyan proletárrá, de léte, életformája a proletárság életközegébe kényszerítik. S a regény sokszínűen, dinamikusan jeleníti meg a Ficzek-család körül kavargó külvárosi hétköznapokat és kitűnően jellemzett alakjait: a házmestert, a fűszerest, a konkurrens kisiparosokat és segédjeiket, a munkásokat és szakszervezeti vezetőiket, a spekulánsokat, pincéreket, az elszegényedett értelmiségieket, óvónőt, tanárt, szülésznőt, az alvilág képviselőit, a piti tolvajokat, markecolókat, prostituáltakat, a „rend", a hatalom képviselőit — közel ötven plasztikusan egyénített fő- és mellékszereplőt. Hidas tudatosan készült regénye megírására. Egy nyilatkozatában elmondta, hogy hosszú hónapokon át olvasta, jegyzetelte az egykori magyar munkássajtót 25 tppufleiii KapnKaui: BeHrepcKwe paccKa3M. MocKBa—JleHMHrpaA 1929, MOCKOBCKHM paőoHHH. Magyarul először: Mindenféle emberek. Moszkva 1932, Külföldi Munkások Kiadóvállalata. (A Sarló és Kalapács Könyvtára. Szépirodalmi sorozat 14.) — Az író elbeszéléseinek legteljesebb gyűjteménye: A járatos ember és más elbeszélések. Bev. Goda Gábor. Bp. 1957. 26 A. Tusain: TocnoflHH cJPnueK. MocKBa 1937, rocjiMTM3AaT. A mű eredeti kézirata elveszett. így magyarul az orosz szöveg visszafordítása jelent meg: Ficzek úr. Bp. 1966.
