Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)
Tudósítás az új világról - Botka Ferenc: A teljesség felé (Szocialista prózánk útja a Szovjetunióban)
A Liu elvtársat szinte egy napon sem lehet említeni Zalka korábbi „tézisregényeivel". Az elbeszélés hőse önmagáért él, felejthetetlen, egyszeri jellem, akinek tragikusan alakult sorsa — tézisek nélkül is — közvetíti a forradalmi mondanivalót. S milyen közegben! Színes, élő jellemek között, csodálatosan szép természeti képek, lírai kitérők kíséretében —• mintegy előlegezve (az elbeszélés 1924-ben íródott) Zalka későbbi írásművészetének legjobb tulajdonságait. A szovjet irodalom további ösztönző példái közül M. A. Solohovot kell kiemelnünk. A Csendes Don jelentőségére a magyar írók azonnal — már első részének megjelenése után — felfigyeltek. Illés Béla „új Tolsztojnak" nevezte a regény íróját, s nagyságát abban látta, hogy nem epizódokat fest, hanem „az egész forradalmat megérti és meg tudja rajzolni." 10 S Illés esetében ez nem futó kritikusi megfigyelés. Alkotómunkássága azt bizonyítja, hogy a Csendes Don fényében revízió alá vette saját írói munkáját is. Maga sem kívánt már megelégedni epizodikus történetekkel, „akció"-rajzokkal. Solohov példája is arra ösztönözte, hogy átfogó témához nyúljon, s Lengyel Józsefhez hasonlóan, a magyar Tanácsköztársaság tízéves évfordulójára megírja a magyar forradalmak regényét, az Êg a Tiszát, amelyet joggal lehet a húszas évekbeli magyar szocialista próza szintézisének nevezni. 11 A regény megformálásakor Illés felhasználta mindazt, amit a szocialista magyar irodalom előtte létrehozott. Mindenekelőtt regénye anyagába igyekszik tényszerűen, a Neue Sachlichkeit intencióinak megfelelően beépíteni a forradalom történelmi hátterét. Cselekményében ott kavarognak az első, 1918 őszén kitört ún. őszirózsás, polgári forradalom hiteles eseményei, amelyek átvezettek az 1919-es, márciusi, szocialista forradalomhoz. Megelevenednek előttünk e forradalom vívmányai, önvédelmi harcai, majd bukása; látjuk vezéreit, Kun Bélát, Szamuely Tibort, hivatalban, harc közben, szervezőként és agitátorként egyaránt. A forradalom e dokumentatív részletei ritmikusan váltakoznak az események szubjektíven fellazított, érzelmi telítettségű leírásaival, amelyekben jól felismerhetők az expresszionista előadásmód fordulatai és mondatfűzése. — Ugyanakkor azonban a regény nem áll meg a történelem általános képének felvetítésénél és montázsánál. „Leszáll" a hétköznapokba, a „kisemberek" világába is, amihez felhasználja a „fejlődésregény" adta lehetőségeket. Az Ég a Tisza történelmi montázs-sorába belevágja Kovács János történetét, egy egyszerű munkás életútját és forradalmi harcait. A regénynek ez a szála a hagyományos előadásmódot követve rajzolja meg hőse ifjúkorát és „tűzkeresztségét" a munkásmozgalomban. Alakja módot ad az írónak, hogy a történelmet ne csak „felülről", filmnyelven szólva: totálban láttassa, hanem „alulról" is, a tömegek mindennapi élete felől, „premier plánba" állítva a munkáscsaládok hétköznapjait, egyéni sorsait, gondjait. Az Ég a Tisza méltán aratott sikert a maga idejében (oroszul számos kiadást ért meg, s további huszonnyolc nyelvre fordítják). 12 Ám ma már látjuk korlátait is. Szintézis ugyan, de a kísérletezések s nem az eredmények szinté10 N-s szignóval: XJj Tolsztoj az orosz irodalomban. 100% 1929. 260—261. 1.; és I. B.: Pipafüst mellett. Bp. 1967. 85—87. 1. 11 Eg a Tisza. Bev. Kun Béla. Moszkva 1930—1933, Centrizdat. 1—3. köt. (A Sarló és Kalapács Könyvtára. Szépirodalmi sorozat 2, 10, 15.) Ezt követően a regény Magyarországon csak 1957-ben látott napvilágot. Azóta számos kiadást megért. 12 A regény orosz kiadásainak leírását 1. Botka Ferenc: Magyar szocialista irodalom oroszul 1921—1945. Bp., 1972.
