Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)

Tudósítás az új világról - Csaplár Ferenc: Kassák és az „új magyar regény" (1928—1933)

setre — írta

29 — megvolt ezeknek a regényeknek az az érdekességük, hogy mintegy demonstrálták a „marxista szemlélet'" és a művészi lehetőségek viszonyát, változatos kísérleteken mutatva be, milyen arányokban tűri a marxista hűség a művész szabadlátását és viszont. A kísérletek eredménye persze nem lehetett más, mint hogy a művészet semmiféle szemléletnek sem ellenlábasa, ha ez a szemlélet igazán mély, testi-lelki diszpozíciók gyökérzetéből lombosodó it ki, s nem valami kívülről fölpréselt szellemi kaloda." Peéry Rezső, a Sarló-mozgalom egyik vezető művészeti teoretikusa, a Kassák regényírói munkásságával kapcsolatos elméleti tanulságokat a gyakorlati tevékenység síkjára vetítette. „A szocialista alkotónak — írta-* — le kell győznie magában szemléletének absztrakciók, sémák, általánosítások felé tartó erőit. Ezek az erők igen nagy pozitívumok. Tudományos, társadalmi átlátást csakis velük szerezhet az ember. Felszabadító erők ezek, s egyben lehetnek gátló tényezők." 29 Kardos László: Kassák Lajos: A telep. Válasz, 1934. I. k. 161. 1. 30 Peéry Rezső: Kassák Lajos epikai fejlődése. Magyar Figyelő, 1934. 12. 2. 147. 1.