Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)

Tudósítás az új világról - Csaplár Ferenc: Kassák és az „új magyar regény" (1928—1933)

tették. A szocialista kritikusok kisebb csoportja nyíltan vagy burkoltan kifogásolta a szocialista világszemléletnek a művészi hitelesség rovására történő érvényesítését. M. Pogány Béla a Napok a mi napjainkról azt írta, hogy „elvontság", „plakátszerűség", „a társadalmi organizmus leegyszerűsítése" jellemzi. Justus Pál a Marika énekelj! című regényben absztrakció eredményét látta. Barabás Gyula pedig szóvá tette: „sokszor azt érezzük, hogy nem a szereplők, hanem az író szól hozzánk közvetlenül, ami az illúzió rovására megy". Ugyanők azonban az Angt/aZföídet és a Megnőttek és elindulnak című regényt mint művészileg problémátlan alkotásokat jellemezték.

23 A regények művészi fogyatékosságaira a konzervatív, jobboldali kritika reagált a legérzékenyebben és legélesebben. így ugyanis a politikai elfogulatlanság látszatát keltve vehette célba Kassáknak a regényekben tükröződő világnézeti, politikai állásfoglalását. Dóczy Jenő, a Magyarság kritikusa a Napok a mi napjaink hőseit „logikai konstrukcióknak" nevezte, s azt írta Kassákról, hogy a regényformát voltaképp „egy csomó propagandaszólam elhelyezésére" s „a polgárság iránti ellenszenvének" kifejezésére választotta. A Megnőttek és elindulnak című regénnyel kapcsolatban már nyíltan politikai óvást emelt, s denunciálta Kassákot. A polgárságról adott kép negatív irányú elrajzoltsága, a polgárság politikai megbízhatatlanságáról, karrierista és kalandor hajlamairól elmondatott fejtegetések miatt „gyújtogatónak" nevezte őt, s „osztályellentétek szításával" vádolta. Császár Elemér az Üj Nemzedékben a Napok a mi napjainkat „szociáldemokrata propagandának" minősítette. Az Angyalföld dialógusaiban „a szociáldemokrácia közkeletű frazeológiájának egy csomó közhelyére", a regény főhősében pedig „a Népszavaszerű szocialistára" ismert.

26 A haladó polgári kritika legjelesebb képviselői konstruktív módon közelítették meg a regények művészi hibáit. A pártosság problémájával kapcsolatban eljutottak a művészet sajátosságait figyelembe vevő szemlélet megfogalmazásához és propagálásához. „A jó realista művész is mindig meg akarta mutatni... a világ szerkezetét — írta Komlós Aladár a Marika énekelj! elemzése kapcsán.

27 — Közte és a kubista művész közt ebből a szempontból csak az út hosszúságában van különbség. A kubista toronyiránt megy célja felé, a realista kerülővel: előbb bejárja s megmutatja a világ felszínét. A realista művész épp ebből a kerülőből nyeri gazdagságát és fölényét." Németh László ugyanezt a gondolatot fejezte ki. A világszemléletnek a művészi ábrázolás, a megérzékítés útján történő kifejezése mellett foglalt állást, mikor a Megnőttek és elindulnak című regényről írott bírálatában kijelentette, hogy a jó irányregényben „az irány elválaszthatatlan a szemlélettől s a szemléltetés kényszeríti ránk".

28 Kardos László a problémát a szocialista irodalom távlatába helyezte. „Mindene25 szakasits Árpád: Kassák Lajos új könyve. (Napok, a mi napjaink.) Századunk, 1928. 5. sz. 324—326. 1.; Mónus Illés: Napok, a mi napjaink. Szocializmus, 1928. 6. sz. 237.-238. 1.; M. Pogány Béla: Angyalföld (Kassák Lajos új regénye). Korunk, 1929. 4. sz. 318—320. 1.; R. m. (Révész Mihály): Angyalföld. Szocializmus, 1929. 5. sz. 162—163. 1.; b. gy. (Barabás Gyula): Marika, énekelj! Szocializmus, 1930. 2. sz. 62—63. 1.; Kodolányi János: Kassák új regénye. Forrás, 1929. 3. sz. 22. 1. 26 Dóczy Jenő : Zilcer államügyész és Kassák Lajos. Magyarság, 1928. május 27. 28. 1. ; r. r. (Császár Elemér): Propagandairat a szocializmus érdekében (Kassák Lajos napjai). Új Nemzedék, 1928. augusztus 9. 4. 1. ; r. r. (Császár Elemér) : Egy új Kassák regény. Új Nemzedék, 1929. szeptember 7. 7. 1. ; Dóczy Jenő : Magyar proletárok. Magyarság, 1931. október 21. 27. 1. 27 Komlós Aladár: Marika énekelj! (Kassák Lajos regénye) Nyugat, 1930. I. k. 222. 1. 28 Németh László: Megnőttek és elindulnak. Nyugat, 1931. 2. k. 538. 1.