Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)
Tudósítás az új világról - Csaplár Ferenc: Kassák és az „új magyar regény" (1928—1933)
\ bordélyozást. az öngyilkosságot, a családi életet, az inassorsot, a vasárnap délutáni szórakozásokat, a népmulatságokat, a csecsemőhalált, a forradalmi megmozdulásokat, a gyárból való elbocsátást, a demoralizálódást', a munkanélküliséget, a munkásság szervezeteiben folyó életet, az egyleti műsoros estéket és vitákat, a családalapítást, az imperialista háborúban való kényszerű részvételt. Az egyes jeleneteket néhány főhős, mindenekelőtt Miklós, rajta kívül Károly, a hosszú ember, a szőke lány és a suszter sorsának nyomon követésével fűzi egymáshoz, mégpedig oly módon, hogy ezeket a regényalakokat az egyes epizódokban ábrázolt események tevékeny résztvevőiként vagy éppen szemtanúkként szerepelteti. Az egyes pályák érintkeznek egymással, voltaképp azonban egymástól többé-kevésbé függetlenül futnak. A főszereplők egymás sorsában mint jelentős vagy jelentéktelen mellékszereplők bukkannak fel. Ez a szimultán regényszerkesztés Dos Passos 1925-ben megjelent műve, a Manhattan Transfer révén vált világszerte ismertté. Felfedezhető többek között a kor másik jellegzetes nagyváros-regényében, Döblin Berlin, Alexanderplatz (1929) című alkotásában. Voltaképp a filmművészet vágástechnikájának hatására jött létre. Halász Gábor némi iróniával „mozistílusnak" nevezte. 9 A Manhattan Transfer magyar fordítása épp az Angyalföld keletkezésének idején, 1928 elején látott napvilágot, Nagyváros címmel. Nem sokkal korábban mutatták be a kortárs filmművészet nevezetes alkotását, Walter Ruttmann A nagyváros szimfóniája (1927) című filmjét. 10 Kassák az Angyalföldben újra szerepelteti az Egy ember élete két fő motívumát, a lázadást és a teremtő tevékenységet. Egy sor munkaábrázolással, majd a házbérsztrájk, az egyletben folyó szervezkedés és az antimilitarista tevékenység bemutatásával a munkásosztály erejét, a társadalomformálásra való elhivatottságát érzékíti meg. Az uralkodó osztályokat közvetlenül nem szerepelteti. Létezésüket, társadalmi szerepüket annak a hatalmas nyomásnak az érzékeltetésével fejezi ki, mely a munkavégzés kényszere, a fizikai és szellemi nyomor, a munkanélküliség, az államhatalmi erőszak és az imperialista háború révén a munkásosztályra nehezedik. A regény legidillikusabb jeleneteit hirtelen vágással tragikus hangú jelenetre váltja át. Miklós mérnöki pályával kapcsolatos gyermekkori ábrándozásának és bizakodó készülődésének ábrázolása után az apa hirtelen haláláról érkezik hír, Miklós és felesége családi idilljének megrajzolása után pedig az első világháború kitöréséről. Kassák a regényhősök sorsának alakításával a valósághoz való viszonyt illetően jellegzetes magatartásformákat ábrázol és egyben minősíti is ezeket. Miklóst a gyermekkori öntudatlanság szintjéről a proletársors megismerésén, a szocialista eszmékkel való találkozáson, a munkásmozgalom küzdelmeibe való bekapcsolódáson keresztül eljuttatja a céltudatos társadalomformáló tevékenységig. Ennek a folyamatnak az ábrázolásával a társadalomformálás, a szocialista eszmékkel való megismerkedés, a munkásmozgalomhoz való csatlakozás szükségességét fejezi ki. Ezt a gondolatot erősíti meg a többi szereplő sorsának alakításával. Az ifjúmunkás Károlyt, az öreg harmonikást és a „hosszú embert" megfosztja a teremtő tevékenység lehetőségétől. Távol tartja őket a szocialista mozgalomtól, s fokról fokra eljuttatja a teljes demoralizálódásig: az öreg harmonikást és a hosszú embert az öngyilkosságig, Károlyt pedig az elkallódásig. A szőke lányt a demora9 Halász Gábor: Az újabb regényről (Regénytechnikai kérdések) Napkelet, 1929. 2. k. 254.1. 10 J. D. Passos: Nagyváros. Ford.: Gaál Andor. 1928.; Gró Lajos: A Nagyváros szimfóniája. Korunk, 1928. 1. sz. 53. 1.
